Fegyelem és mérlegelés : A két világháború közötti Magyarország rendőri erényeiről

Abstract

Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője, Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított.

"The paper deals with the police virtues of the interwar period. One of the important authors of the period on the subject is Zoltán Magyary, who argues that discipline is the most important police virtue. He defined discipline as a police virtue as a prominent feature of the civil service profession, which permeated the entire civil service system. Centralisation and the separation of powers were the defining elements of public administration at the time and it had an impact on the police profession. Another important author of the period, Móric Tomcsányi, attached particular importance to another virtue, discretionary capacity. In the history of policing, the power of discretion"," for the police, what occupied the most sensitive part of the public administration"," was a central issue."