Tanulmányok a Csemegi-kódex megalkotásának 140. Évfordulója tiszteletére

Abstract

A magyar büntetőjog-tudomány történetiségét vizsgálva biztos mérföldkőnek tekinthető a 140 éve megszületett 1878. évi. V. törvénycikk, a Csemegi-kódex. Nyilvánvaló értékei az addigi magyar büntetőjogi jogfejlődés csúcsára emelik a törvényművet, amely számos elemében visszautal a korábbi kodifikációs kísérletek eredményeire és elveire. Korszakos jelentőségű volt a magyar büntetőjog történetében, hiszen egy feudális büntetőjogi struktúrát számolt fel és hosszú évtizedekre meghatározta a büntetőjogi jogalkalmazást Magyarországon. Ez a törvénymű volt az első, amely elkülönülő végrehajtási rendelkezéseket jelenített meg, sajátos büntetési rendszert alakított ki, és mindezt a legmagasabb jogszabályi szinten rögzítette. Tartalmazta a korabeli európai büntetőjog-alkotás szinte valamennyi értékét és elvét, ezáltal alkalmassá vált arra is, hogy adekvát választ adjon a korabeli valóság kihívásaira, és nem utolsósorban markánsan jelenítse meg és szolgálja a polgári börtönügy eszméjét. A Csemegi-kódexet a magyar klasszikus büntetőjogi felfogás maradandó értékű összefoglalásának tekinthetjük ma is, különösen a büntetőjogi dogmatika területén. E változtatások jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a büntetőjogi, hanem a végrehajtási jogi dimenziókra is. Ezért megalapozottan kijelenthető, hogy a Csemegi-kódex biztos viszonyítási pont a magyar jogtörténetben éppúgy, mint a büntetés-végrehajtási jog és a börtönügy fejlődéstörténetében. E kötetben a honi büntetőjog és büntetés-végrehajtási jog elismert művelői tisztelegnek e meghatározó jelentőségű jogszabály előtt.