A vezetői hatékonyság további növelésének lehetőségei

Abstract

Minden államban kiemelkedő jelentősége van a rendőrség tevékenységének. Az európai államok jelenkori történelmében nagy szerepet kap a rendőrség szervezete, hiszen néhány államban a közrend és a közbiztonság fenntartása jelentős nehézségekbe ütközik. A Covid-19-vírus világméretű pandémiás helyzetet okozott, ahol különböző szigorító intézkedések betartása vált szükségessé. Ebben a feladatrendszerben minden országban kiemelkedő szerepet vállalt az általános közrendet és a közbiztonságot fenntartó rendvédelmi szerv, amely hazánkban az általános feladatokat ellátó rendészeti szerv, a rendőrség. A rendészeti felsőoktatás is átalakult, 2012-ben a létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara vette át a Rendőrtiszti Fő iskola által végzett rendészeti felkészítési feladatokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében az új Rendészettudományi Kar jelentős fejlődésen ment keresztül, amelynek teljes folyamatában jelentős mértékben vette ki részét Németh Zsolt rendőr ezredes úr is, aki már a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán betöltött vezetői beosztásaiban is jelentős munkát végezve, megteremtette a változások alapjait. A Rendészettudományi Kar rendkívüli eredményeket ért el a rendőrtisztek korszerű felkészítése területén. A kar törzsállománya kiképez, oktat és nevel, a hallgatók viszonylatában ezek a legfőbb jellemzők, de emellett eleget tesz az egyetemi elvárásoknak, kutat, tananyagot készít és végrehajtja a hallgatók hivatásra történő felkészítését is. Ha áttekintjük a kari képzésfejlesztési dokumentumokat, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a képzések mennyiségben és minőségben is jelentősen átalakultak, nagyobb hangsúlyt kapott a vezetői felkészítés, az alapképzések mellett létrejöttek a Rendészettudományi Kar mesterképzései, amelyek közül kiemelkedik a rendészeti vezető mesterképzés – mint általános mesterszintű rendészeti vezetői felkészítés. Az elért eredmények mellett – természetesen – vannak még hiányossá- gok, vannak úgynevezett „szűk keresztmetszetek”. Mindig, mindent lehet jobban csinálni! – hangzik az intelem, ennek megfelelően a rendészeti vezetéselméleti felkészítés is tovább javítható. Hamarosan eljön az az idő, ami- kor a Rendészet tudományi Karon végzett rendvédelmi tisztek fogják adni a rendészeti szervek felső- és középvezetői állományát, annak gerincét fogják képezni, ezért döntő fontosságú az, hogy a rendvédelmi szervek vezetőinek a felkészítése rendkívül magas színvonalon, egységes elvek és eljárások, mód- szerek követésével történjen. Ez az egységes alapokon nyugvó, de speciális felkészítés biztosítja azt, hogy a rendvédelmi szervezetek hatékonyan, terv- szerűen tudjanak működni, amennyiben szükséges együttműködni a közös feladatok és célok teljesítésében. A sokak által ismert Pareto-elv szerint a tevékenységünk 20%-a biztosítja az eredményességünk 80%-át. Amennyiben ezt az elvet elfogadjuk és figyelembe vesszük, akkor önmagunkat, munkatársainkat és hallgatóinkat arra kell megtanítanunk, hogy a saját munkájuknak és szervezeti tevékenységrendszerüknek ezt a 20%-át kísérjék kiemelt figyelemmel, ennek eredményeként – nagy valószínűséggel – az egyéni és szervezeti eredményességük is növekedni fog. Hogyan növelhető a vezetés színvonala, hogyan használhatjuk eredményesen a modern vezetési módszerek szakmai fogásait? Ebből a komplex folyamatból négy lényeges elemet emelünk ki ebben a tanulmányban: 1. a rendőri vezetővel szemben támasztott követelményeknek való megfelelés; 2. a munkatársak bevonása a feladatok végrehajtásába, a motivációjuk; 3. az intézkedések és utasítások kiadása; 4. az ellenőrzés. Maga a vezetői tevékenység, a vezetés egy nagyobb rendszerbe illeszkedik, amelynek változásával, fejlődésével foglalkozik publikációjában Fórizs Sándor. Ezt a négy fő pontot kiemelten kell kezelnünk annak érdekében, hogy a vezetés színvonalát tovább tudjuk növelni, ezért tekintsük át részleteiben is!