Az európai értékek védelméről

Abstract

Az elmúlt években, évtizedekben visszatérően vita tárgyát képezi, hogy melyek azok a fontos értékek, amelyeket az európai kontinensen élőknek tisztelniük, és szükség esetén védelmezniük kell. Ehhez kapcsolódva pedig kérdésként merülhet fel, hogy vajon mi köze ehhez a kriminológia tudománya művelőinek? Hiszen rendelkezésre állnak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten azok a jogi előírások, amelyek – többnyire büntető vagy szabálysértési szabályokba kodifikálva – kifejezésre juttatják a törvényhozók többségi akaratát arról: melyek azok a társadalomra veszélyes cselekmények, amelyekkel szemben fel kell lépni. Ez keretet biztosít mind a törvényhozó állami szervek, mind a törvények betartására kötelezett állampolgárok számára ahhoz, hogy tisztán láthassák: milyen magatartások tanúsításától kell tartózkodniuk annak érdekében, hogy ne váljanak bűnelkövetőkké, és (viktimológiai megközelítésből nézve) ne legyenek bűncselekmények sértettjei. Amennyiben ez ilyen egyszerűen eldönthető, vajon mi szükség van arra, hogy egy kriminológus a jogi formába öntött magatartási kódexekben megfogalmazott kötelező, illetve tilalmazott tettek értékvonzataival is foglalkozzon? Ugyanígy kérdésként merülhet fel, hogy ugyan miért fontos az európai értékekkel foglalkoznia? Egyik válasz lehet erre, hogy azért, mert valamennyi állam, így Magyarország is egy viszonylag jól körbehatárolható kulturális és gazdasági közösség tagja. A tagállamokat ma már számos kapocs fűzi egybe, s várhatóan ez a jövőben még inkább így lesz. Külső szemlélők éppúgy, mint az itt élők azt figyelhetik meg, hogy az Európai Unió részint közös hagyományokon, részint a jelen, sőt a jövő szempontjából egyre fontosabbá váló újdonságokon alapuló értékek és érdekek közössége. Az európai értékek tehát viszonyítási alapként (is) funkcionálnak, amelyek segítségével nemcsak egymással össze lehet hasonlítani a különböző országok, országrégiók értéktiszteletét és -választását, hanem az előbbieknek az Európai Unió politikai-gazdasági közösségén kívüli világhoz való állapotát és viszonyát is. A másik válasz talán közelebb van a kriminológusi gondolkodáshoz. E tudományterület – egyéb feladatai mellett – azzal foglalkozik, hogy bemutassa azokat a legbecsesebb értékeket, amelyek megsértése vagy veszélyeztetése különösen káros a társadalmakra – így az európai országokra is. Mindeközben azonban azt se felejtsük el, hogy nem csak rólunk van szó! Ezen értékeknek nagy része globális annak ellenére, hogy – például gazdasági-kulturális okok miatt – az értékek hierarchikus rendjében esetleg más-más fontossági helyet foglalnak el.