A külföldiek és a migráció lehetséges megjelenése a kriminológiában

Abstract

Németh Zsolt több mint három évtizedet átölelő szakirodalmi munkásságában a kriminológia és a rendészettudomány számos területét érintette. Eddigi életművében – természetesen a teljesség igénye nélkül – részletesen foglalkozott a kábítószerrel összefüggő bűnözéssel, a szervezetten elkövetett bűncselekmények rendészeti és társadalmi hátterével, a bűnmegelőzéssel, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűnelkövetésekkel, a rendőrség kommunikációs stratégiájával vagy éppen a prostitúciót, illetve a korrupciót érintő aktuális rendészeti kérdésekkel. E köszöntő tanulmány a fenti gazdag tudományos repertoárból a jubiláns közbiztonsággal, az emberek biztonságérzetével összefüggésben papírra vetett gondolataiból kíván kiindulni. Németh Zsolt szerint közbiztonságon a legáltalánosabb, egyúttal legfelületesebb megközelítésben a bűnözés hiányát vagy legalábbis nagyon alacsony szintjét érti a széles közvélemény. Ezzel – folytatja Németh – nemcsak az a baj, hogy a bűnözés tényeinek megismerésében komoly nehézségek vannak, így felettébb bizonytalan a kriminalitás valódi veszélyeinek a megítélése, hanem az is, hogy az emberek biztonságát sokkal inkább fenyegetik más kockázatok, mint a betegségek, az éghajlati és más katasztrófák, a munkahely vagy a lakhatás elveszítése és hasonlók, amelyek ráadásul globális dimenziókat öltve szinte elháríthatatlanok, szemben az alapvetően lokális jellegű bűnözéssel. Fenti gondolatok jól illeszthetők a külföldiek által vagy a migrációval össze- függő bűnözés adatokkal igazolható helyzetére, és az emberek biztonságérzetét meghatározó vélt vagy valós körülményekre (valós állapotra, veszélyekre vagy inkább félelmekre). Közismert, hogy az emberi vándorlás olyan társadalmi jelenség, amelynek kialakulására vagy éppen fennmaradására számos tényező nehezedik közvetlen vagy közvetett módon. Ezek körébe éppúgy sorolhatók az úgynevezett kivándorlást kikényszerítő tényezők (úgynevezett push faktorok: háborús konfliktus, élhetetlen környezet, elégtelen egészségügyi ellátás stb.), mint a más országokban vagy földrajzi területeken érvényesülő, a bevándorlást elősegítő tényezők (úgynevezett pull faktorok: magasabb életszínvonal, kedvezőbb szociális és egészségügyi ellátás vagy éppen mindazoknak a push faktoroknak a hiánya, amelyek máshol a kivándorlást előidézhetik). E tényezők leginkább a világ egyes térségeiben fennálló társadalmi és gazdasági különbözésekből fakadnak. Amíg azonban a gazdasági különbségek a migrációban rejlő, majdhogynem állandó fejlődés lehetőségét dinamizálja, addig a – Huntington szerint az egyes civilizációk között meglévő filozófiai feltevéseken, meghatározó értékeken, kapcsolatokon, szokásokon és az élet egészéről vallott általános nézeteken alapuló – társadalmi differenciákban valódi konfliktusok tapasztalhatók vagy potenciális veszélyek rejlenek. A migráció társadalmi hatásainak meghatározó faktora a bűnözés. Ennek mérése talán nagyobb kihívásokat hordoz magában, mint például a látens bűnözés elleni küzdelem fontossága4 vagy akár a bűnözés büntetőjogi eszközökkel történő befolyásolásának lehetősége.5 Az emberi vándorlással összefüggő bűnözés kriminológiai vizsgálatában ugyanis – e sorok nem kriminológus szerzője szerint – eleve annak a kérdésnek a megválaszolása is érdekes lehet, hogy mely bűncselekménytípusok számbavétele történhet meg, illetve a bűnelkövetők meg- határozása terén a külföldiek mely állampolgársági kategóriái lehetnek relevánsak, eleve csak a külföldiek által megvalósított deliktumokat kell-e figyelembe venni.