Az EU mint atipikus hírszerzési szereplő. Az uniós hírszerzési együttműködés perspektívái a 2022-es EU Stratégiai Iránytű tükrében

Abstract

Az uniós tagállamok közötti hírszerzési együttműködésre való hajlandóság és az ezzel kapcsolatos szakpolitikai és politikai párbeszéd időről időre fellángolt az ezredforduló óta. Az együttműködés jelentőségének hangsúlyozása az Európai Unióban jellemzően a terrorizmus elleni harc kapcsán jelent meg az elmúlt két évtizedben, azonban a jelentős intézményi és szakpolitikai fejlődés ellenére sem törte át a kooperációra való igény a mindenkori nemzeti érdekek és a tagállami szuverenitás szabta határokat. Két egymástól nem független, azonban az uniós hírszerzési együttműködés sorsát jelentősen meghatározó tényező változásával ismét át- és felértékelődni látszanak az EU mint atipikus hírszerzési szereplő lehetőségei: egyrészt az ukrajnai háború okozta közvetlen katonai biztonsági fenyegetés minden idők legszorosabb biztonsági és védelmi együttműködésére készteti a tagállamokat; másrészt 2022-ben megjelent az EU eddig első, kifejezetten védelmi stratégiai jellegű dokumentuma, a Stratégiai Iránytű. Jelen tanulmány e két tényezőt figyelembe véve vizsgálja meg az uniós hír- szerzési együttműködés aktuális perspektíváit.

The willingness for intelligence cooperation between EU Member States and the related policy and policy dialogue have flared up several times since the millennium. The focus on cooperation has typically emerged in line with fighting against terrorism over the last two decades in the European Union. However, despite the significant development in policy, as well as the further institutionalisation of EU security and defence policy, the need for common action was unable to break the boundaries of intelligence cooperation set by state interests and national sovereignty of Member States. Nevertheless, relevant changes in two main factors affecting European security might significantly influence the fate of EU intelligence cooperation, the EU’s potential, as an atypical intelligence actor seems to be reassessed and revalued. On the one hand the imminent military security threat for Member States caused by the war in Ukraine; on the other hand the birth of the EU’s first strategic document on defence, the EU Strategic Compass. Accordingly, the present study examines current perspectives on EU intelligence cooperation in the light of the two new determining factors.