Tiszai vízszennyezések hatása a vízbiztonságra

Abstract

Világviszonylatban Magyarország vizekben bővelkedő térségben helyezkedik el, azonban az elmúlt évszázad társadalmi, politikai változásai vizeink biztonsága szempontjából az országot nehéz helyzetbe hozták. A vízgyűjtők határai mentén elhelyezkedő országhatár megváltozott, az egykori Magyarország feldarabolásával és az országhatár áthelyezésével folyóink forrásvidékének zöme határainkon kívülre került. Az ország felszíni vízkészletének mintegy 95%-ama már külföldről ered. Az első világháborút követően a nagy folyóink és vízgyűjtőik az ország sorsára jutottak. Sajátos helyzet, hogy amíg a Tisza vízgyűjtő területe döntő részben Magyarország határain túl van, a folyó teljes hosszának – 962 km – jelentős része hazánk területén található. Ezért „a felszíni vizek vonatkozásában elmondható, hogy azok tranzitjellege meghatározó, így azok külföldi szennyezésének hatása hazánkban is érvényesülhet, ami kockázatot rejt”.1 A 20. században az érintett országok eltérő gazdasági, társadalmi fejlődésen mentek keresztül. A fejlődés eredménye a Tiszán is nyomon követhető volt. Az árvizek esetén az uszadékkal mind gyakrabban jelentek meg hulladékok: hűtők, kannák, üvegpalackok jelezték a termelés és fogyasztás eredményét. Főként az elmúlt néhány évtizedben a hulladék aránya ugrásszerűen nőtt az uszadékban, aminek következményei a teljes folyószakaszon és a hullámterén megfigyelhető.