Nemzetgazdasági és regionális konvergencia az Európai Unióban. Tagállamok és megyéik felzárkózása az Európai Unióban

Abstract

A tanulmány áttekinti és összehasonlítja 17 európai uniós tagállam elmúlt három évtizedes felzárkózási tendenciáját. Megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett országok gazdaságai gyorsabban növekedtek, és ezáltal az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek jelentősen csökkentek. Látható, hogy lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme azokban az országokban, ahol a beruházások hosszú távú átlagos növekedési üteme nagyobb volt, és ezen belül is leginkább az infrastrukturális és üzleti ingatlanberuházások, valamint a gép- és berendezésberuházások gyorsították a növekedést. Ugyan nem annyira szignifikánsan, de a nemzetgazdaságok külgazdasági nyitottságának mértéke szintén pozitívan korrelált az ország felzárkózásával: gyorsabb volt a nemzetgazdasági felzárkózás, ahol a külkereskedelem volumene a GDP arányában növekedett, azokban az országokban pedig, ahol megnőtt a GDP-n belül és a foglakoztatáson belül a külföldi cégek részesedése is, ez a hatás még látványosabb volt (minden bizonnyal a fejlett technológiák importja miatt). A tanulmány a váltómozgás-elmélet tükrében elemzi és összehasonlítja továbbá azt is, hogy miként alakultak 15 tagállamban az egyes megyék közötti regionális jövedelemkülönbségek.

The study reviews and compares the catching-up trend of 17 European Union member states over the past three decades. It can be observed that the economies of the less developed countries have grown faster, thus significantly reducing the development disparities within the European Union. It can be seen that the pace of economic growth has been significantly faster in countries with a higher long-term average growth rate of investment, especially if infrastructure and commercial real estate investment growth rates, furthermore machinery and equipment investment growth rates accelerated the most. Although not so significantly, the degree of openness of the national economies to the external economy has been also positively correlated with the country’s catching-up rate: the catching-up was faster, where the volume of foreign trade to GDP ratio increased. Furthermore, in countries where the share of foreign firms in GDP production and in total employment was higher, the catching-up effect was even more spectacular (certainly due to imports of advanced technologies). The study also analyses and compares how regional income disparities between counties have evolved in 15 Member States in the light of the trade-off convergence theory.