Érték, identitás, konfliktus, részvétel és emberi jogok – a nyelvi jogok többszempontú megközelítése

Abstract

Jelen tanulmányban a nyelvi jogok elismerése mellett szóló három fő érvet vizsgálom. Ezek egyike szerint a nyelvi sokféleség fontos és megőrzendő érték, a nyelv identitásformáló tényező. Egy másik megközelítés rámutat, hogy a nyelvi különbözőség konfliktushoz vezet, amennyiben az egyes nyelvi közösségek eltérő jogokkal rendelkeznek nyelvük használatára. A harmadik érvelési irány szerint a nyelvi jogok a többi emberi joghoz való hozzáférés, a demokratikus részvétel eszközei, de önmagukban is emberi jogoknak tekinthetők. Akár egy védendő érték biztosítékának, akár hasznos konfliktuskezelési eszköznek, akár emberi jogoknak tekintjük a nyelvi jogokat, a nyelvi kérdés szabályozását nem lehet az egyes államok szabad belátására bízni: szükség van a nemzetközi közösség eddigieknél hathatósabb szerepvállalására is.

This paper examines three main arguments in favor of recognising language rights. According to one of them, linguistic diversity is an important and preservable value, language is a factor shaping identity. Another approach points out that linguistic diversity leads to conflict if different language communities have different rights to use their language. According to the third line of reasoning, language rights are a means of access to other human rights, of democratic participation, but they themselves can also be considered human rights. Whether we see language rights as a guarantee of a value to be protected, a useful conflict management tool or a human right, the regulation of the language issue cannot be left to the discretion of individual states: there is a need for a more effective role for the international community.