Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályairól

Abstract

Véleményem szerint a jogalkotó nem gondolt bele abba, hogy ha valóban előáll az a helyzet, hogy teljesen megszűnnek a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek túlzsúfoltsági körülményei, akkor a következőkkel kell szembesülni: a kérelmezők az egyéb elhelyezési körülményeik miatti sérelmek okozta személyiségi jogaik megsértése miatt igényeik pénzbeli kompenzálására irányuló érvényesítésétől teljesen el lesznek zárva, a bírósághoz fordulás joga kizáródik. „Faramuci” helyzetbe kerülnek tehát a fogvatartottak, mert sem a Bv. tv. szerinti kártalanítási eljárásban, sem pedig a Pp.-n, illetve Ptk.-n alapuló személyiségi jogok megsértése iránt indított perben érdemi jogorvoslatra nem biztos, hogy számíthatnak. Ez pedig korántsem biztos, hogy „kiállna egy EJEB előtti próbát”, hiszen jogállami keretek között elképzelhetetlen a számonkérhetőség lehetőségének kvázi el nem ismerése.

In my opinion, the legislator did not take into account that if the situation of overcrowding in penitentiary institutions does indeed disappear completely, the following issues will have to be faced: applicants will not be allowed to lodge a monetary compensation claim or other action for damages caused by other conditions of their accommodation, and the right to apply to the court will be excluded. Therefore, detainees will be in an awkward situation since no effective legal remedy is granted neither in compensation proceedings under the Hungarian Prison Act nor in a lawsuit concerning the violation of certain rights relating to personality under the Hungarian Code of Civil Procedure or the Civil Code. It is rather doubtful, whether this could ‘pass the test’ before the ECHR, since the quasi non-recognition of the possibility of accountability is inconceivable under the rule of law.