Egy magyar geopolitikai elmélet a két világháború között: a naturalizált szentkorona-eszme

Abstract

A 19. században és a 20. század első felében több tudomány keretein belül is megfogalmaztak háborús vagy külpolitikai ideológiát. E tudományok közé tartozott a földrajz is, amely geopolitika címszó alatt járult hozzá a külpolitika formálásához. A korszak geopolitikai gondolkodásának komoly jelentősége volt a kiterjedt tengerparttal rendelkező országokban, de a szárazföldi országokban, így Magyarországon is. A magyar geopolitikai gondolkodásnak két nagy típusa alakult ki. Az egyik fő gondolkodási irány a magyar állam valós vagy vágyott természeti határaira épített, a másik pedig a magyar államnak a szomszédos kultúrák között elfoglalt határhelyzeti pozíciójára. Az alábbi tanulmány a természeti határokra építő elméletek egyik – a szentkorona-eszméhez is kapcsolódó – típusával foglalkozik.

In the 19th century and the first half of the 20th century warfare and foreign policy ideologies were suggested on many fields of science. Geography as geopolitics was certainly one of these fields. Geopolitical thinking had serious significance in the political thought of countries having long shores, and terrene countries, like Hungary as well. Two main branches of geopolitical ideas occurred in Hungary at that time. One took natural phenomena as real or desired borders of Hungary as a basic issue, the other listened to the special position of Hungary between different cultures. This paper deals with one of the ideologies based on the natural borders of Hungary, the naturalised idea of the Holy Crown.