Képzési innováció a magyar rendészeti felsőoktatásban

Abstract

Bevezetés: A professzionális rendészet egyik legmeghatározóbb alapeleme az innováció. Nyilvánvaló azonban, hogy a rendészet szakmai megújulása nem képzelhető el a rendészeti felsőoktatás innovációja nélkül, illetve hogy a képzés fejlesztéséhez nem csak szervezeti, szakmai, de komoly „megrendelői” (hallgatói) igények is párosulnak. Cél: Tanulmányunkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kreatív Tanulás Programjának egyik pilot kurzusának (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Virtuális Vám- és Bűnügyi Igazgatósága; NAV VBI) tudományos módszertanon alapuló értékelésével foglalkozunk. Módszertan: A pilot kurzus lezárását követően a résztvevő hallgatók körében kérdőíves felmérésre és csoportos interjúra került sor. A vizsgálatban a pilot kurzus minden résztvevője (N=30; 53.3% férfi, 46.7% nő) részt vett. A tisztjelöltek közel harmada (30.0 %) került valamilyen vezetői beosztásba a NAV VBI szervezetén belül. Eredmények: A kérdőíves vizsgálatban elért átlagértékek alapján a kurzus alkalmasnak tűnik a hallgatók közötti csoportmunka és az együttműködés fejlesztésére. Ezzel szemben a felelősségérzet és döntésképesség céldimenzióban született eredmények arra utalnak, hogy a szimulált munkakörnyezetben kialakított élethelyzetek a résztvevők teljes egészét tekintve valódi felelősségvállalást nem követeltek meg a tisztjelöltektől. A kurzus lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók önmaguk szakmai mivoltát kritikusabban szemléljék. A csoportos interjú eredményei szerint a projektfeladatok erősítették a szabálykövetést, a precizitást, fejlesztették az írásbeli és a szóbeli kommunikációs készségeket, problémamegoldó képességet, próbára tették a résztvevők döntési képességét, továbbá formálták önismeretüket.

Introduction: innovation is one of the most defining elements of professional policing. It is clear, however, that the professional renewal of law enforcement cannot be imagined without innovation in higher education in law enforcement. Training development is linked to organisational and professional needs and serious „customer” (student) needs. Aim: In our study, we will evaluate a pilot course of the Creative Learning Programme of the National University of Public Service (the Virtual Customs and Criminal Directorate of the National Tax and Customs Administration; VCCD NTCA) based on scientific methodology. Methodology: A questionnaire survey and a group interview were conducted among the participating students after the pilot course was completed. All participants of the pilot course (N=30; 53.3% male, 46.7% female) took part in the study. Almost one-third of the officer candidates (30.0%) were in a management position within the VCCD NTCA organisation. Results: The course seems suitable for developing teamwork and cooperation among students according to the average scores from the questionnaire survey. In contrast, the target dimension of sense of responsibility and decision-making ability results suggest that the life situations in the simulated work environment did not require the participants as a whole to take real responsibility. The course allows students to reflect more critically on their professionalism. According to the group interview results, the project tasks strengthened compliance, precision, developed written and oral communication skills, problem-solving ability, tested the participants’ decision-making skills and shaped their self-awareness.