Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében

Abstract

Az alkotmánybíráskodás a rendszerváltozáskor előzmények nélkül jelent meg a magyar jogrendszerben és rövid idő alatt meghatározó jogalakító szerepre tett szert. Az Alaptörvény a politikától távolabb, az igazságszolgáltatáshoz közelebb hozta az intézményt. Ugyanakkor az elmúlt évtized gyakorlata is mutatja – például a szólásszabadság vagy az egészséges környezethez való jog tekintetében –, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is jelentős jogalakító szerepet tölt be. Az elmúlt évtized gyakorlatát az is jellemzi, hogy az Alkotmánybíróság kompromisszumokkal old fel kényes kérdéseket, és a nemzeti identitás védelme és az uniós együttműködés kötelezettsége között is egyensúlyt keres.

Constitutional jurisdiction has been a new element of the Hungarian legal system upon the democratic transition and soon it has gained a determinative role in shaping the legal system. The Fundamental Law has reduced the political impact of the institution by placing it closer to the judiciary. The jurisprudence of the last decade shows that the Constitutional Court continues to have a significant role in shaping the legal system – free speech cases or issues concerning environmental law could serve as examples. The practice of the Constitutional Court is characterised by searching for compromises and finding a balance between the protection of national identity and the cooperation in the European Union.