Az eljárási alapjogok és az eljárási alkotmányosság néhány kérdése az Alaptörvényben

Abstract

Az Alaptörvény jelentős változást hozott a tisztességes eljárások követelményét megfogalmazó alapjogokat illetően. A tisztességes hatósági ügyintézés újszerű, alaptörvényi alapja a „[v]alljuk hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”. Az ehhez, a tételes alkotmánynormában való megjelenésében új alapjoghoz rendkívül szorosan kapcsolódó másik alapjog, a tisztességes eljáráshoz való jog vagy más néven a bírói úthoz való alapjog magyarországi megjelenése korábbra tehető, az Alkotmány 1989-ben bekövetkezett módosításhoz kapcsolódik. Természetesen ez a két alapjog nem meríti ki mindazokat a követelményeket, amelyeket állami (közhatalmi) eljárások lefolytatása kapcsán az alkotmányjogi normák meghatároznak. E követelmények átfogó kerete, forrása a jogállamiság követelménye, a jogállam-klauzula. Az emberi méltóságból (az általános cselekvési szabadságból) levezethető tisztességre vonatkozó igény mellett a jogállam-klauzulából fakadó kiszámíthatóság, a törvényesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás és az észszerű időn belül meghozott döntéshez való jog mellett a demokrácia elvéből levezethető a döntéshozó közhatalmi szervek demokratikus legitimációja, a többségi döntéshozatal és a transzparencia elve.

The Fundamental Law introduced a significant change in the fundamental rights that set out the requirement of fair procedures. The novel, constitutional basis of fair administration is: “We hold that democracy is only possible where the State serves its citizens and handles their affairs in an equitable manner, without abuse and impartially.” Another fundamental right, the right to a fair trial, or the right to a court hearing in Hungary, which is closely related to this new fundamental right in its appearance in the constitutional norm, existed earlier, and it is related to the 1989 amendment to the Constitution. Of course, these two fundamental rights do not exhaust all the requirements set out in the constitutional norms in connection with the conduct of state (public authority) proceedings. The comprehensive framework and the source of these requirements is the rule of law requirement, the rule of law clause. In addition to the need for fairness deriving from human dignity (general freedom of action), in addition to the predictability of the rule of law clause, legality, proper exercise of rights and the right to a decision within a reasonable time, the democratic legitimacy of decision-making public authorities, majority decision-making and the principle of transparency can be deduced from the principle of democracy.