Amikor a bíró visszaél a függetlenségével
Abstract :
Az Alaptörvény által bevezetett alkotmányjogi panasz, a bírói döntések alkotmányossági
felülvizsgálatának lehetősége újradimenzionálta az Alkotmánybíróság
és a bírói hatalmi ág viszonyát. Olyan új kérdéseket vetett fel,
mint hogy vannak-e az Alkotmánybíróság tevékenységének igazságszolgáltatási
elemei, a bírói igazságszolgáltatás belső kontrollmechanizmusának
és az alkotmányossági felülvizsgálatnak az egymáshoz való viszonya, vagy
éppen mi lehet az alkotmányossági felülvizsgálat helyes iránya és annak tartalma
(„eredmény-” vagy „jogértelmezéskontroll”).
E kérdések elemzésének keretéül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében
elismert processzuális alapjog szolgál, amelynek tartalmát az alkotmánybírósági
esetjog egy sor új elemmel gazdagította az elmúlt időszakban.
A vizsgálat középpontjában tartalmi oldalról a contra legem, illetve az önkényes
bírói döntés mibenlétének kérdése áll.
The constitutional complaint, introduced by the Fundamental Law, which is
the option of constitutional review of judicial judgements, has repositioned
the relationship of the Constitutional Court and the judicial branch. It has
brought up new questions, like whether there are jurisdictional elements
in the activity of the Constitutional Court, how do the internal control
mechanism of judge-made jurisdiction and constitutional review relate to each other, or what can possibly be the right direction and content of constitutional
review (“result” or “interpretation control”).
To analyse these questions, the procedural fundamental right provides the
framework, which is recognised in section (1) of Article XXVIII of the Fundamental
Law. Its content has been made much more nuanced by a series of new elements
introduced by the Constitutional Court recently. The question of the nature
of contra legem and that of the arbitrary judicial decision stand in the centre of the
investigation.