Rend és rendetlenség 1918–1919-ben

Abstract

A tanulmány a magyar társadalom történetét tárgyalja 1918 ősze és 1919 tavasza között, az őszirózsás forradalomtól a Magyarországi Tanácsköztársaság kikikáltásáig. Részletesen elemzi az I. világháború és az összeomlás, valamint a kettős monarchia megszűnését követő zavaros forradalmi időszak káoszát, a közigazgatás időleges széthullásának következményeit, az I. világháborús katonatömegek és a szegény agrárnépesség amorf és ideológiamentes mozgalmait, a bolsevizmus magyarországi megjelenését és széles körű társadalmi hatását. Az elemzés módszere az úgynevezett sűrű leírás és egyfajta tudatos igyekezet, hogy ne a következmények, hanem az okok felől vizsgáljuk az I. világháború utáni háborús időszak eseményeit, a rend és rendetlenség megbomlott viszonyrendszerét. After four years of destructive conflict in WWI, on 31 October, Hungary collapsed. The ‘chrysanthemum revolution’ led by Mihály Károlyi had triumphed on the streets of Budapest and almost everywhere in the countryside. The symbol of the old system, former Hungarian prime minister and dreaded political strongman of the entire Dual Monarchy István Tisza was murdered; chaos and unrest began with violent outbursts of popular discontent. The paper examines how the power vacuum and the burden of the lost war formed and deformed the social order. How revolution and prolonged frustration of the majority of the society triggered social, ethnic and ideological conflicts and how the disorder possessed and dispossessed history, and how this short but crucial period led to the ideological radicalization of important strata of the intelligentsia and the bolshevisation, mainly consisting of some of the returning soldiers, the working class of the great factories and the low income urban population especially in the capital city of Hungary, Budapest.