A társadalom „szövetét” alkotó jelképi kultúra mint a közösséget integráló kötőanyag

Abstract

A kultúra fogalmának meghatározásakor számos definíció az alkotóelemeket emeli ki. A Magyar nyelv értelmező szótára is a kultúra összetevőinek két nagy csoportja kiemelésével határozza meg a kultúrát, mint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességét. Az előbbiek az emberek által létrehozott anyagi természetű létezőket magában foglaló anyagi kultúra, az utóbbi a jelképi kultúra, amely a jelképi természetű létezőket foglalja magában. Mások materiális (tárgyiasult) és immateriálisnak (szellemi) nevezett elemekre bontják.Tanulmányomban a kultúra szűkebb értelmezését jelentő, jelképi kultúrával foglalkozom. Be kívánom mutatni, hogy a jelképi kultúra az emberi társulások „szövetét”, összetartó erejét alkotja, s mint ilyen, a közösséget integráló és egyben kontrolláló erőként funkcionál. A jelképi kultúra elemeinek kibontásával érzékeltetem, hogy a társadalmak általuk teremtenek rendezettséget, visznek kiszámíthatóságot a jelenségek kaotikus világába. When defining the concept of culture, a number of definitions highlight the components. The Hungarian Interpretive Dictionary also defines culture as two ‘groups of material and spiritual values created by humanity’, highlighting two major groups of cultural components. The former is the material culture that includes beings of a material nature created by humans, while the latter, the symbolic culture includes beings of a symbolic nature. Others break it down into elements called tangible (objectified) and intangible (spiritual). In my study, I deal with the narrower, symbolic culture. I want to show that symbolic culture is the ‘connecting fabric’, the cohesive force of human associations, and as such, it functions as a force that integrates and controls the community. By unfolding the elements of symbolic culture, I demonstrate that societies create with them order in the disordered reality, bring predictability into the chaotic world of phenomena.