Can Chiefs be the Problem of Ghana’s Democratic Political Space?

Abstract

The 1992 Constitution of Ghana gives unfettered privileges to chiefs and their roles with regard to customs and their usages in the country. A whole chapter in the constitution has been dedicated to the chieftaincy institution which clearly indicates their mandates with a caveat that they cannot actively take part in politics. This arrangement, not only makes them feel alienated from the day-to-day-political discourse of the nation, but also leaves them with a sense of loss of their former position. However, since the institution is revered and forms part of the cultural heritage of the country, comments from these chiefs have in most cases shaped the political discussions of the nation positively or negatively. This paper looks at three major statements by some chiefs, the controversies these statements generated and the conclusions drawn. The paper is a desk research and the researcher relied on secondary data. Ghána 1992. évi alkotmánya korlátlan kiváltságokat ad a törzsfőnököknek és szerepüknek az országbeli szokásokat és használatukat illetően. Az alkotmány egy egész fejezetét szentelték a törzsfőnökség intézményének, amely egyértelműen jelzi megbízásukat azzal az ellentmondással, hogy a politikai életben nem vehetnek részt aktívan. Ez a rendelkezés nemcsak elidegeníti őket, hogy részt vegyenek a nép mindennapi politikai vitáiban, hanem azt az érzetet kelti bennük, hogy korábbi meghatározó pozíciójukat is elvesztették. Azonban az intézményüket tisztelik, és az ország kulturális örökségének részei, ezért e vezetők észrevételei, megjegyzései legtöbb esetben pozitívan vagy negatívan formálták a politikai vitákat. Ez a cikk néhány főnök három főbb kijelentését elemzi, valamint ezen állítások által generált vitákat és az abból levont következtetéseket vizsgálja. A tanulmány egy másodelemzés, és a kutató másodlagos adatokra támaszkodott.