Turbulenciák Európa határán: a kelet-ukrajnai és transznisztriai konfliktusok

Abstract

Európa a 21. században viszonylagos békében élhetett – kontinentális értelemben véve az 1990-es évek balkáni háborúit, integrációs tekintetben pedig a II. világhá-borút követő időszakban mindössze politikai, egyes esetekben gazdasági események következtében zajlottak kisebb-nagyobb megmozdulások. A térség keleti határán azonban található két egység, amelyek instabilitást jelentenek számára. Jelen tanulmány célja szaktanulmányok, az entitások nem hivatalos-hivatalos alkotmányai és idézőjeles „állami” szervek oldalai, valamint az európai állami és integrációs nyilatkozatok, szervezeti határozatok és missziós jelentések segítségével a kelet-ukrajnai és transznisztriai, úgynevezett államtöredékek kialakulásának bemutatása, illetve jelenlegi rendszerük leírása mellett a földrajzi és nemzetközi szervezet értelmében vett Európa, valamint a tágabb értelemben vett nemzetközi közösség állásfoglalásának, kapcsolatrendszerének és problémamegoldó törekvéseinek vizsgálata.A tanulmány előzetes feltevése, hogy a nemzetközi jog értelmében véve államnak nem tekinthető entitások státusz nélküliségükből fakadóan nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására nem képesek, a nemzetközi béketeremtő törekvés következtében mégis kapcsolatfelvételről beszélhetünk esetükben – e kapcsolat minőségi megítélésére a tanulmány végén a következtetések címszó alatt kerül sor a feldolgozott információk alapján. The 21st century brought relative peace for Europe, but continentally only after the 1990s, following the Balkan wars. The mainly peaceful period after World War II was only interrupted by smaller economic or political disputes, however, there are two entities lingering on the Eastern part of the region that could possibly endanger the stability of said area. This study is based on further scholarly studies and legal documents such as constitutions (may they be recognised or not), official statements of states and international organisations, reports of international missions to the said entities and further information retrieved from official websites of governmental bodies; it aims to examine the roots of the conflicts of Transnistria and Eastern-Ukraine and the ways of operation of the secessionist bodies, and finally reaches the question of the international reaction and actions towards them, including the continental issues and organisational ways of Europe. The study is built on the premise that these entities are not to be taken as a state according to international law and as such entities they do not bare the capabilities to build and have international relations – however, the peacebuilding and peacekeeping activity of the international community still bears some kind of contact between them, which are to be concluded at the end of this article.