Az izraeli–ciszjordániai határkerítés létrejöttének történeti és geopolitikai előzményei

Abstract

Izrael az államterületéhez viszonyított határkerítések és izolációs falak hosszában a világelsők között van annak ellenére, hogy nyugati irányból az országot a Földközi-tenger szegélyezi. Az országot körülölelő kerítésrendszer lezárja a Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal közös határokat. A palesztin területeket illetően az Izrael és Ciszjordánia között húzódó fal építését 2002-ben kezdték meg, a Gázai övezetet pedig nem csupán a földfelszín felett, hanem nyolc méter mélységben is elszigetelik az alagútfúrások megakadályozásának érdekében. A téma kényes politikai mivoltát érzékelteti a szemben álló felek közötti, elnevezéseket illető polémia is: míg a cionista és pro-izraeli véleményformálók „szeparációs kerítésnek”, „biztonsági kerítésnek” vagy „terrorizmus elleni biztonsági falnak” nevezik, addig pro-palesztin források gyakran „Apartheid-fal” néven hivatkoznak rá. A körülzárt földrajzi területet is eltérően írják le – a palesztin államiság megteremtésének hívei Palesztinaként, a cionista érzelmek- kel Nagy-Izraelt létrehozni vágyók és zsidó radikálisok az ókori területi elnevezéseket használva Júdea és Szamária néven. A szerző jelen tanulmányban a semleges színezetű, a földrajzi fekvésére utaló Ciszjordánia vagy nyugati part elnevezéseket használja. A dolgozat célja a történeti és geopolitikai áttekintés Izrael fizikai határfalainak kiépítéséről, majd a jelenkor új típusú, digitális kerítéseinek bemutatása. A kutatást személyes látogatások, interjúbeszélgetések és a szakirodalom feldolgozása alapozta meg.

Israel is among the global record holders in the length of borders and isolation walls compared to its territory, despite the fact that the country is bordered by the Mediterranean Sea from the west. The fence system surrounding the country closes the borders with Lebanon, Syria, Jordan, and Egypt. Regarding the Palestinian territories, construction of the wall between Israel and the West Bank began in 2002 and the Gaza Strip is isolated not only above ground but also at a depth of eight meters in order to prevent tunneling. The delicate political nature of the subject is also reflected in the naming controversy between opposing parties: while Zionist and pro-Israeli opinion leaders call it ‘separation fence’, ‘security fence’, or ‘counter-terrorism security wall’, pro-Palestinian sources often refer to it as ‘apartheid wall’. The geographical area is also described differently: proponents of the creation of Palestinian statehood call it Palestine, while Zionist-minded and Jewish radicals who aim to create the Greater Israel are using ancient territorial names as Judea and Samaria. In the present article the author uses the neutral West Bank term to describe the geographical location of the area. The aim of the study is to provide a historical and geopolitical overview of the construction of Israel’s physical border walls and to make a reference to today’s new types of ‘digital fences’. The research is based on personal visits, interviews and literature review.