A világszintű vallásszabadság jogának történetileg egyik legnagyobb fordulópontját adó magyar büntetőper

Abstract

450 évvel ezelőtt a lelkiismereti- és vallásszabadság jogát kimondó 1568. januári tordai országgyűlés valóban világszínvonalú eredményt hozott, mivel a katolikus, református, evangélikus és az unitárius hit gyakorlását is biztosította az Erdélyi Fejdelemségben. Ez utóbbi felekezetet vezető Dávid Ferenc prédikátort azonban a politikai változások következményeként ezen esszé alapján hitújítóként koholt vádak alapján 1579. év húsvétját követően perbe fogták. A pár évtizede Rómából előkerült iratok alapján az is bizonyítható, hogy istenkáromlás alapján való elítéléséről koncepciós perben döntöttek.Jóllehet ez a vallásüldözés rövid távon a protestáns prédikátor halálát okozta a dévai várbörtönében, de végül egy új, magyar alapítású keresztény egyházi formáció, az Unitárius Egyház alapításához vezetett.

50 years ago, the Torda Diet of January 1568, which proclaimed the right to freedom of religion, was indeed an achievement of world-wide importance, as it provided the practice of Catholic, Reformed, Lutheran, and Unitarian faith in the Transylvanian Principality. However, the preacher Ferenc Dávid, who led the latter one, was prosecuted based on false accusations as a neologist, after political changes, as a consequence of a short publication following the Easter of 1579. Based on documents found in Rome a few decades ago, it can also be proved that his conviction on the basis of blasphemy was decided in a conceptual trial.