„A büntetőhatalomban rejlő lehetőségek nem korlátlanok…” – gondolatok a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés tényállásáról

Abstract

Hazánkban a 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk. rögzített először olyan tényállást, amely az érdekházasság, és azzal együtt egyéb, valótlan családi kapcsolatok létrehozását is büntetni rendeli. A kriminalizáció szükségességét a jogalkotó azzal indokolta, hogy az utóbbi időben gyakran merült fel, hogy magyar állampolgár harmadik országbeli személlyel történő házasságköté- sére, illetve ilyen személyek között a családi kapcsolat létesítésére kizárólag a Magyarországon tartózkodás joga és az ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok megszerzése érdekében került sor. A migráció ilyen formája illegálisnak tekinthető, így az ilyen visszaélésekkel szembeni eredményes fellépés érdekében büntetőjogi védelem vált szükségessé. A tényállás elemeit, valamint a felhalmozott tapasztalatokat elemezve azonban alappal merül fel a kérdés: a jelenség tekintetében valóban helyes döntés a büntetőjogi eszköz igénybevétele? As from 1 July 2013, the Hungarian Criminal Code contains a new paragraph on abuse by establishing family relations: “Person above the age 18, who, for financial gain, establishes a family relationship or takes a full force paternity statement only for the issuance of residence documents, if no more serious crime is realized, such offense can be punished with two years of imprisonment.” However, analysing the elements of the legal act and the accumulated experience, the following question arises: Is it really a good decision to criminalise this phenomenon?