A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának hazai bírói gyakorlata a devizahiteles perekben

Abstract

Kétség sem férhet ahhoz, hogy a 21. század második évtizede a hazai polgári igazságszolgáltatásban a köznyelvben csak „devizahiteles perekként” aposztrofált ügyekről szól. Amikor 2008-ban a pénzügyi válság Magyarországot is elérte, a forint jelentősen leértékelődött az euróhoz és a svájci frankhoz képest, ami a devizakölcsönök törlesztőrészleteinek jelentős emelkedéséhez vezetett. A devizaalapú kölcsönök tömeges bedőlése a devizahiteles perek lavináját zúdította a bíróságokra. Az adósok által kezdeményezett perek a lakossági fogyasztói szerződések érvénytelenségének megállapítását célozzák, míg a pénzügyi intézmények által indított perek az eladósodott adósokkal szembeni követelés érvényesítésére irányulnak. A peráradat hazai kezelése több csatornán zajlott. Egyrészt intenzív jogalkotás kezdődött, amelynek keretében számos törvényt fogadott el az Országgyűlés. Másrészt beindultak a jogalkalmazásegységesítési mechanizmusok: a Kúria több jogegységi határozatot fogadott el, illetve bírósági határozatot (BH) hozott, továbbá felállította a devizahiteles perek gyakorlatát vizsgáló Konzultációs Testületet, amely az elmúlt évek alatt több – nem kötelező érvényű, de a bírói gyakorlatot orientáló – véleményt fogalmazott meg. A devizahiteles perekben különös hangsúlyt kapott a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a szerződési feltételek tisztességtelenségének bírói vizsgálata. Mivel e terület szabályozása jelentős mértékben átitatott az uniós joggal, a bíróságok több esetben is előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához. Az első ilyen kérelmet egy tucatnyi megkeresés követte. A tanulmány bemutatja a devizahiteles perekben az adósok által leggyakrabban hivatkozott, tisztességtelennek tartott szerződési feltételeket és ezek hazai ítélkezési gyakorlatát. There is no doubt that the foreign currency loan litigations have been at the heart of the Hungarian civil justice in the second decade of the 21st century. When the financial crisis struck Hungary in 2008, the Hungarian Forint continuously depreciated against the EUR and Swiss Francs that resulted a significant increase of the monthly debt payments. The massive collapsing of foreign-currencybased loans and huge losses by citizens have led to numerous litigations before the Hungarian courts. The overwhelming majority of these actions aimed at establishing the invalidity of retail consumer contracts based on the fault of financial institutions and lack of proper information. On the one hand, intensive legislative work began to balance consumer protection and other interests, and on the other hand, courts adjudicated these cases and the uniform conduct of courts were enhanced through uniformity decisions of the Kúria (Supreme Court of Hungary). In litigation, particular emphasis was placed on providing consumers with adequate information and judicial review of unfair contract terms. Since the regulation of this area has been heavily sourced by the EU law, the courts have in many cases referred questions for a preliminary ruling to the Court of Justice of the European Union. The first such request was the Kásler case (C-26/13) that was followed by a dozen other inquiries. This paper examines the effects of the decisions made on the basis of the judgements and presents the most frequently invoked unfair contract terms and their Hungarian judicial practice.