Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. április 1-je és május 31-e között

Abstract

Az Alkotmánybíróság 2019 második negyedévében 93 döntést hozott, amelyek közül 20 érdemi határozat volt. Az Alkotmánybíróság normakontrollos hatásköreiben egy esetben mondta ki jogszabály alaptörvény-ellenességét és semmisítette meg a jogszabályt. A vizsgált időszakban egy esetben mondott ki jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és egy esetben alkotmányos követelményt. Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogi panasz eljárás, amelyek közül kiemelkedik a bírói ítéletekkel szemben előterjesztett panasz. Ebben a hatáskörében eljárva a második negyedévben hat bírói döntést semmisített meg. A cikk öt fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. A környezetvédelmi hatósági rendszer átalakításával kapcsolatban a 12/2019. (IV. 8.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy Alaptörvénybe ütközik, ha egy közigazgatási eljárásban első- és másodfokon is ugyanaz a szerv jár el. A véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét vizsgálva a 14/2019. (IV. 17.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a járásbíróság ítéletét, amelyben köztisztasági szabálysértés miatt szankcionált egy olyan cselekményt, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. A 15/2019. (IV. 17.) AB határozatában az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyve egyes módosításainak közjogi érvénytelenségét vizsgálva fontos megállapításokat tett az obstrukció intézményével kapcsolatban. A 3089/2019. (IV. 26.) AB határozatában arról döntött az Alkotmánybíróság, hogy a közveszéllyel fenyegetés látszatát keltő cselekmények nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alá. A 19/2019. (VI. 18.) AB határozatban a közterületen élést szabálysértéssé nyilvánító norma vizsgálatakor az Alkotmánybíróság kimondta: az elesettek védelmére vonatkozó állami kötelezettségből a hatóságok és a bíróság számára az a kötelezettség adódik, hogy az érintett személyekkel szemben az állami gondoskodás érvényesítőjeként járjanak el, annak nyilvánvalóvá tétele mellett, hogy a közterületen élés alkotmányos tilalmának érvényesülése mind az érintett egyén, mind pedig a társadalom közös érdeke. The Constitutional Court (hereinafter: CC) made 93 decisions in the first quarter of 2019. From these, 20 decisions were on the merits, meanwhile the others were mainly rejections on formal grounds. In the competences of norm control, the CC has annulled one legal regulation, it declared one constitutional requirement and one legislative omission. The mostly practiced competence of the CC is still the constitutional complaint procedure, mainly the one against judicial decisions. In its competence, the Court annulled six judicial decisions in the second quarter of 2019. The Article summarises five significant decisions of the CC from the second quarter of the year. The CC ruled that when the institutional frame of the environmental protection authorities is changed, it is contrary to the Fundamental Law if the first grade and the second grade authority is the same [CC decision 12/2019 (IV. 8.) AB]. The Court ruled that the removable paintings made on the asphalt in order to raise the attention of the authorities for the omitted reparation falls within the protection of the free speech clause and therefore it cannot be sanctioned [CC decision 14/2019 (IV. 17.) AB]. The Court has made several important statements about the obstruction when examining the invalidity under public law of certain amendments of the Labour Code [CC decision 15/2019 (IV. 17.) AB]. The Court ruled that communicative actions that have a threatening character and that may cause public danger do not fall within the protection scope of the free speech clause [CC decision 3089/2019 (IV. 26.) AB]. Lately the Court, when examining the regulation on the prohibition of living on the streets has declared that it is the obligation of the State to help those in need, and from this obligation the State should proceed as a social caretaker, therefore the constitutional prohibition of dwelling on the streets should be counterbalanced by the obligatory institutional care for those without home.