A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal, az államszocializmus és a rendszerváltoztatás gazdasági-gazdaságirányítási átalakulásai Lőrincz Lajos munkásságának tükrében

Abstract

Lőrincz Lajos akadémikus munkásságát végigkísérte a közigazgatás és a gazdaság viszonyának tudományos kutatása. Az iskolateremtő tudós kivételes rendszerező képessége, problémaérzékenysége, a nemzetközi irodalom teljes körű ismerete alapján – jellemzően – összehasonlító módszerrel végzett elemzései, minden, a témával foglalkozó kutató számára iránymutatóak. Lőrincz professzor átfogóan vizsgálta a gazdaságnak a közigazgatás szervezetére, funkcióira és személyi állományára gyakorolt hatását. Az akadémikus álláspontja szerint a közigazgatási változások iránti igény folyamatosan jelen van az egyes államok történetében. Véleménye alapján reformértékűnek csak akkor tekinthető egy változás, ha egyidejűleg megfelel egy komplex fel- tételrendszernek. Ebből következően semmiképpen nem tekinthető reformnak az államszocialista rendszernek a gazdaság- és a gazdaságirányítás átalakítására irányuló intézkedéssorozata. Ezek a változások ugyanis nem a társadalom akaratát valóban tükröző politikai erők konszenzusán, még kevésbé társadalmi közmegegyezésen alapultak. A rendszerváltozás során megvalósított gazdaságirányítási átalakítások minden szempontból megfelelnek a Lőrincz professzor által meghatározott feltételeknek, így azok egyértelműen reformnak minősülnek.

The scientific research of the relationship between public administration and the economy was constantly present in the academic work of Lajos Lőrincz. Thanks to his outstanding systematic thinking skills, his sensitivity towards problems and his overall knowledge of international literature Lőrincz carried out research with a comparative method providing a guideline for every researcher dealing with the aforementioned topic. Professor Lőrincz widely examined the effect of economy on the organization, functions and staff of public administration. As far as the academia is concerned the need for administrative change has always been present in the history of the state. He had the opinion that a change can only be considered a reform if it meets certain criteria at the same time. Consequently, the state socialist system’s measures to transform the economy and economic governance in no event can be considered a reform. Since these changes were neither based on the political forces’ consensus reflecting the society’s will, nor on social agreement. The economic governance transformation carried out at the time of the regime change fully meet