European policy overhaul – a sectoral assessment

Abstract

A cikk az Európai Unió legfontosabbnak ítélt kihívásait értékeli. Amellett, hogy ismerteti az egyes vizsgálati területeken az utóbbi néhány év legfontosabb reformlépéseit, a további teendőkre, azok realitásának, illetve hatásainak elemzésére helyezi a hangsúlyt. A cikk két részre oszlik. Az első rész az EU kiemelt belső politikáit és jellemzőit értékeli, a második a világban elfoglalt helye szempontjából fontos szakterületeket. Az első rész az alábbi szakterületeket veszi vizsgálat alá: – Euróválság, válságkezelés, makrogazdasági és pénzpiaci reformok. – Az EU költségvetésének reformja annak érdekében, hogy az jobban illeszkedjen a 21. századi realitásokhoz és az állampolgári elvárásokhoz. – A regionális politika és a közös agrárpolitika reformja. – Energiapolitika és energiaunió. – A mélyreható reformokhoz elengedhetetlen európai identitás, illetve annak hiányának értékelése és kilátásainak vizsgálata. A második rész az alábbi területekkel foglalkozik: – Az európai hadsereg kérdése és védelempolitika. – Az európai közös kül- és biztonságpolitika. – Bevándorláspolitika.

Az egyes részeket a terület elsőrangú szakértői írták meg, akiknek közös meggyőződése, hogy a fenti szakterületeken van nemcsak lehetőség, de szükség is az előrelépésre annak érdekében, hogy az európai projekt sikeres maradhasson. Ennek a szerzők szerint két minimumfeltétele van: egyrészt meg kell őriznie nemzetközi relevanciáját mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból, másrészt közelebb kell kerülnie az európai állampolgárok elvárásaihoz. Az ezt elősegítő legfontosabb reformelképzeléseket ismertetik, illetve saját elképzelésekkel is kiegészítik egy közös cikkben.

The European Union has a remarkably charged political agenda having to face a turbulent world. Russia is more and more assertive, there is a probably prolonged military crisis in Ukraine, the political and military situation is escalating in Europe’s southern and south-eastern neighbourhood with imminent impact on Europe’s societies. The spectre of Grexit reflects the fact that there are fundamental flaws in the Euro project as far as its long-term sustainability is concerned which necessitates further political and economic policy reforms at EU level. Brexit on the other-hand (although the UK’s case is admittedly extreme) is a clear indication of popular disenchantment from the idea European integration. The above factors indeed hinder coordinated actions to counter the ever-stronger popular sentiment and well-articulated political agendas that question the usefulness of European integration and sometimes even the basic European values. European institutions and member states suffer to focus on and face these challenges including the rising anti-European and in some cases anti-democratic tendencies that will pose significant risks to European integration in the medium-term.