A tétel áttekintő adatai

Szerző
dc.contributor.author
Sándor István
Elérhetőség dátuma
dc.date.accessioned
2019-11-29T13:56:18Z
Rendelkezésre állás dátuma
dc.date.available
2019-11-29T13:56:18Z
Kiadás
dc.date.issued
2019
Issn
dc.identifier.issn
2063-9066 (online)
Issn
dc.identifier.issn
2063-9058 (nyomtatott)
Uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/20.500.12944/14290
Kivonat
dc.description.abstract
A 20. század végén számos kelet-európai országban jelentős érdeklődés mutatkozott az angolszász trust intézménye iránt. Ennek fő oka a trust által a gazdaságban megjelenő előnyökben keresendő. Néhány kelet-európai ország jogalkotói megkísérelték a trusthoz hasonló jogintézmények átvételével járó nehézségek megoldását. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye, hogy az egyes országok polgári törvénykönyvei, így az orosz (1995/96), a litván (1996/2000), a grúz (2002), a román (2011), a cseh (2012) és a magyar is tartalmaz a trusthoz hasonló szabályozást. Az egyes jogszabályok jelentősen eltérnek, mert a grúz és az orosz megmarad a szerződés szintjén. Litvániában lehetőség van önálló dologi jogi vagyonkezelői jog alapítására. A román szabályozás a francia fiducie-re hasonlít, míg a cseh vagyonkezelési jogi szabályok a Québec-ben kialakított mintát vették alapul. A magyar szabályozás az angolszász trust és a német Treuhand szabályaira épült. At the end of the 20th century, several Eastern European countries showed strong interest in the Anglo–Saxon institution of the trust. The main reason for this is attributable to the advantages of the trust offered for the economy. Legislators in some Eastern European countries tried to cope with problems relating to the adoption of a trust-like legal institution. As the result of their efforts, the civil code of Russia (1995/96), Lithuania (1996/2000), Georgia (2002), Romania (2011), the Czech Republic (2012) and Hungary contains regulations that resemble the trust. These laws vary significantly because the Georgian model remains on a contractual level along with the Russian law. In Lithuania it is possible to establish a so-called right of trust, which is an independent item in rem right. The Romanian regulation is very similar to the French fiducie, while the Czech trust law was worked out on the basis of the Québec model. The Hungarian regulation was drawn up on the basis of the model of the trust in English law and that of the Treuhand in German law.hu_HU
Nyelv
dc.language.iso
huhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
bewindhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
fiduciehu_HU
Kulcsszó
dc.subject
kedvezményezetthu_HU
Kulcsszó
dc.subject
trusthu_HU
Kulcsszó
dc.subject
vagyonkezelőhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
vagyonrendelőhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
beneficiaryhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
settlorhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
trusteehu_HU
Cím
dc.title
A magyar bizalmi vagyonkezelés egyes külföldi országok szabályozásainak tükrébenhu_HU
Cím változat
dc.title.alternative
The Hungarian Fiduciary Asset Management in the Mirror of Some Foreign Countries’ Regulationshu_HU
Típus
dc.type
Folyóiratcikkhu_HU


A tételhez tartozó fájlok

A magyar bizalmi vagyonkezelés egyes külföldi országok szabályozásainak tükrében
 
 

Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg

A tétel áttekintő adatai

Tallózás a gyűjteményekben

Kategóriák és gyűjtemények
Megjelenés dátuma
Szerző
Cím
Tárgyszó
Feltöltés dátuma
Közszolgálati Online LexikonMagyary ArchívumLudovika Gyűjtemény