Az EBESZ válságkezelő tevékenysége (intézmények, működési elv, eredmények) ‒ különös tekintettel a válságkezelés elméleti és fogalmi hátterére
Absztrakt :
Az európai biztonság napjaink egyik vitathatatlanul aktuális kérdése. Ennek egyik
oka, hogy az európai kontinenst közvetlenül vagy közvetett módon érintő kihívások, fenyegetések száma jelentősen megnövekedett (tömeges migráció, terror
veszély, ukrajnai válság, közel-keleti instabilitás, észak-koreai nukleáris fenyegetés, új járványok, stb.). A másik ok a minőségben keresendő. A nemzetközi szereplőknek, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (továbbiakban: EBESZ, Szervezet) a béke fenntartása és a stabilitás megteremtése
a legfontosabb célkitűzése, amelyhez minőségi szerepvállalást kell társítania. Ez
sokféle formában jelenhet meg. Például a fegyveres tevékenységet követően a
semmissé vált közigazgatás átmeneti helyettesítésében, vagy az újonnan kialakult rendszerek ellenőrzésében, de akár a demokrácia „játékszabályainak” elsajátításában nyújtandó segítségben, humanitárius tevékenységben, vagy a párbeszéd ösztönzésében vállal aktív szerepet. A tanulmány célja röviden áttekinteni az EBESZ főbb intézményeinek válságkezelésben betöltött szerepét, a válságkezelés módját és eredményét, mindezt az
elméletek és a fogalmak körültekintő tisztázása után.
The European security is undoubtedly one of the current issue at the present time.
One of the reasons is that the number of threats has increased considerably and
the European continent is affected directly or indirectly by all of these (mass migration, terrorist threats, the Ukrainian crisis, Middle East instability, North Korean
nuclear threat, new epidemics, etc.). The other reason is the question of qualitative approach to implementation. The most important objective of all international
players, including the Organization for Security and Cooperation in Europe
(OSCE), is the maintenance of peace and stability, which is associated with qualitative engagement. It can be manifested in a various forms, eg. after armed activity in the substitution of destroyed public administration, or in the control of newly
established systems, furthermore also in helping to take the „rules of the game”
of democracy, or humanitarian action and should be actively involved in promoting
dialogue, etc.
The purpose of this paper is to review breafly the role of the OSCE institutions
in crisis management, tools of its crisis management and some results, all this
after clarifying the concepts and theories.
