Alkalmazott néprajz: T. E. Lawrence és a hadszíntérre vonatkozó társadalmi és kulturális ismeretek fontossága

Abstract

A bipoláris világrend megszűnését követő valamivel több, mint negyedszázad biztonságpolitikai eseményei eredményeként jelentős hangsúlyeltolódás következett be a háború megvívására és a hadviselésre vonatkozó ismeretekben. A korábbi magas intenzitású, szimmetrikus és reguláris megközelítés helyett előtérbe került az alacsony intenzitás, az aszimmetria és az irregularitás jelentette sajátosságok vizsgálata. A hidegháborúra jellemző, hagyományos értelemben vett katonai és civil hadszíntéri elkülönülés mind formai, mind tartalmi szempontból felpuhult és egymást kiegészítve tették mára lehetővé a műveletek átfogó megközelítését. Ennek a folyamatnak az egyik vetületeként a hadtudomány, mint tudományág átitatódott más tudományágak ismereteivel és mára lényegében egy inter-, multi- és transzdisziplináris tudománnyá vált. Jelen írás egy történelmi példán keresztül mutatja be a széleskörű hadszíntéri ismeretek fontosságát.

Due to various events in the last quarter of a century since the end of the bipolar world order there has been a significant emphasis shift in the knowledge on war and warfare. The previous approach, based on high intensity, symmetry and regularity became replaced by theories emphasizing low intensity, asymmetry and irregularity. The traditional theatre-wide separation of the civil and military components, as done during the cold war, became weakened both in terms of form and content. At the beginning of the 21st century they both make together possible the comprehensive approach to operations. As one result of this development, military science lost its relatively strict and narrow focus and became inter-, multi- and transdisciplinary. The article addresses the importance of a broad knowledge regarding the specific social and cultural aspects of a theatre.