Nagybányától a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megalapításáig

Abstract

A szerző a cikkében Vajay László, katonai akadémikus, katonatiszt, hegyivadász hadnagy hadifogoly, fizikai munkás, főkönyvelő regényes életével foglalkozik. A trianoni békeszerződés után a Vajay család a Nagybányáról átköltözött Debrecenbe, ahol az új egzisztencia megteremtése nehezen sikerült. Testvér öccsével, Tiborral a sorsa számos alkalommal kapcsolódott össze, együtt felvételiztek és tanultak a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, egy napon avatták őket hadnaggyá, egy alakulathoz kerültek első tiszti beosztásba, a Demsen hadi-fogolytáborban is együtt voltak. A hadifogságból hazatért László az öccse mellett dolgozott. Sorsa bizonyíték arra, hogy az emberiség egyik legsötétebb évszázadában, a XX. században is lehetett ember módra élni. A család, az iskola, a Ludovika Akadémia legyőzhetetlen erőt, megtörhetetlen tartást, rendíthetetlen jellemet fejlesztett ki benne.

The author of the article deals with László Vajay’s romantic life, military cadet, officer, a second lieutenant mountain infantry, blue-collar worker, and chief accountant. As a consequence of the Trianon treaty the Vajay family moved from Nagybánya (Baia Mare) to Debrecen, where the creation of the new existence was hard. His fate was interconnected with his brother a number of occasions; during the entrance exams to the Royal Hungarian Ludovika Defense Academy, during the academic years, they were inaugurated at the same time to second lieutenant, during their first officer’s sssignment, and as prisoners’ of war in the Demsen camp. After the captivity László worked together with his brother. His life is the evidence that even in the mankind’s darkest 20th century one could live honest life. Family, school, the Royal Hungarian Ludovika Defense Academy gave unconquerable power, unbreakable strength, and developed unshakable personality.