A magyar és a francia közigazgatási hatósági eljárás általános szabályozásának összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a közigazgatási eljárások jogorvoslati rendszerére
Absztrakt :
A tanulmány a magyar és a francia közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak aktuális rendelkezéseit veszi górcső alá, tekintettel arra, hogy Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a Code des relations entre le public et l’administration,
amely először szabályozza általános jelleggel a köz (elsősorban az ügyfelek) és a közigazgatás közötti kapcsolatokat. Ezáltal Franciaország is csatlakozott azon államok közé, amelyek kodifikált, lex
generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében. 2018. január 1-jétől
pedig Magyarországon hatályba lépett az új közigazgatási hatósági eljárási törvénykönyv, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. Jelen tanulmány az imént említett
francia és magyar közigazgatási eljárási jogszabályokat elemzi, átfogóan ismerteti azok felépítését.
Ezt követően, tekintettel arra, hogy mind a magyar, mind a francia közigazgatási jogorvoslati rendszerben jelentős változások következtek be, részletesen összehasonlítjuk a magyar és a francia kérelemre induló jogorvoslati eljárások szabályozását, illetve továbbfejlesztésének lehetőségeit.
The objective of this paper includes a comparative analysis of the current codes of the administrative
procedures in Hungary and in France. The actuality of this paper is that in France, the first
Administrative Procedure Act called “Code des relations entre le public et l’administration” came
into force on 1 January 2016. With this Code, France joined the group of countries that have
a lex generalis regarding administrative procedures. In Hungary, also a completely new Code of
the General Rules of Administrative Proceedings came into force on 1 January 2018. The paper
presents the structures of these administrative procedure codes and comprehensively examines
them. Finally, the paper focuses on the novelties of the Hungarian and French regulation of legal
remedy system following administrative decisions.
