Sportrendészet a sportigazgatás rendszerében

Abstract

A sport, a sportjog világához ezer szállal kötődöm immáron hat éve. Amikor sportrendészettel kezdtem el foglalkozni, a világhálón böngészve az első link a police.hu weblapra irányított, ahol az általam ismert jogszabályok halmazára akadtam, amelyek a sportrendezvények biztosítását szabályozzák, amely mindig is a kedvenc kutatási témám volt. De a fogalom magyarázatára sehol sem akadtam, ezért egy tanulmányban igyekeztem feltárni a sportrendészet fogalmi magyarázatát, részletesen taglalva a sportigazgatás szerepét a közigazgatási jog rendszerében, eljutva odáig, hogy a sportigazgatásnak egy sajátos része a sportrendészet, amely közös metszete a sportjog közjogi részének és a közigazgatási jog különös, szakigazgatási részének.1 Ez a szűkebben értelmezhető terület szakrendészetként is egyértelműen definiálható,2 amelyben jogszabályok sora rendezi mindazt, ami a sportrendészethez kötődik, kiegészítve a sportági szakszövetségi szabályozásokkal, amelyek a sportrendészeti nyilvántartás vezetése és a sportrendezvények biztosítása során is iránymutatásul szolgálnak. A tanulmányomban mindezekkel összefüggésben arra is keresem a választ, hogy mik a futballhuliganizmus okai, milyen jogsértéseket követnek el a legnagyobb számban a bűnelkövetők, akikkel szemben a fellépés mindig időszerű. A rend minden társadalom számára alapvető érték, a százszázalékos biztonság garantálása azonban sajnos nem képzelhető el, a sportrendezvények biztosítása során a közreműködőknek mégis törekedniük kell ennek megvalósítására. A biztonságot „szolgáltatni” kell, és a legfőbb cél a sportrendezvényeken is a rendbontások megelőzése. A rend normaérvényesítő rendszerének alapvető funkciója, hogy biztosítékokkal szolgáljon arra, hogy szabadon kibontakozhassék a sportversenyeken szokásos nézői és játékosi aktivitás, tehát hogy a játékosok sportmérkőzésekhez méltón, nyugodtan lebonyolíthassák a sportvetélkedéseket, valamint hogy a nézők megfelelő módon szurkoljanak.3 Azt vallom, hogy a tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok együttes alkalmazása nélkül nem lehetséges az előrelépés. Másfél éves posztdoktori kutatásomat a tudomány felelősségével végeztem. Hiszek abban, hogy minden tudomány gyorsan produkál újabb felfedezéseket, hiszen folyamatosan, az idő múlásával újabbnál újabb kihívások, megoldandó problémák jelennek meg. Igaz ez a sportrendészetre is, amely a technika új vívmányaival, a társadalmi és jogi környezettel együtt változó képet mutat. Általánosságban a sport, a sportolás az egyén és a társadalom számára is számos előnnyel jár: az egészség fejlesztése és megőrzése mellett a sport az emberi kultúra részeként értékeket közvetít, és visszajelzést ad az adott társadalomban jelen lévő problémákról, struktúrákról, jellegzetességekről. A sport egyfajta tükörképe a társadalomnak.4 A kutatásom során minden egyes nap új gyakorlati kérdéseket hozott a felszínre. Fontosnak tartottam a kutatási eredményeim alapján a neuralgikus pontokra is felhívni a figyelmet, valamint meghatározni előremutató javaslatokat. A sportrendezvényeket szabályozó normaanyag áttanulmányozása, megértése, rendszerbe foglalása is összetett feladat volt, hiszen soha nem rendeztek még ilyen gigantikus sportrendezvényeket, mint napjainkban. A szolgáltató biztonság kialakítása mellett a fő cél tehát a rendbontások megelőzése.