A magyar migrációs politika átalakulása a 20. század első negyedében

Abstract

A magyar migrációs politika legégetőbb problémái az 1900 és 1924 között eltelt közel negyed évszázadban gyökeresen megváltoztak. Míg a világháború kitöréséig az óriási tömegű, túlnyomórészt az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás kezelésének módja jelentette a legfontosabb kérdést, a háború kitörése után a menekültek, illetve 1918 őszét követően a bevándorló menekültek megjelenése képezte a legnehezebben megoldható problémát úgy, hogy továbbra is foglalkozni kellett a kivándorlás kérdéseivel. A kivándorlási politika három határvonala nem jelentette azt, hogy a korábbi célok, eszközök és problémák egyszerre eltűntek volna, inkább folyamatos átmenetről beszélhetünk, annak ellenére is, hogy természetesen a háborús helyzet, illetve az Egyesült Államok bevándorlási politikájának változása azonnali változásokat hozott. A változó környezet és változó kihívások közepette a magyar migrációs politika állandó célja mindeközben az ellenőrzés megteremtése maradt.

In the period between 1900 and 1924 the most important problems of the Hungarian migration policy completely changed. While till the outbreak of the WWI it was the migration flow to the US which consisted a hard task for the government, during the war the arrival of the war-refugees and from the autumn of 1918 on the immigrant-refugees formed the most difficult problem to Budapest. Thus, the above three distinct milestones hallmark the Hungarian migration policy’s changes in the first 25 years of the 20th century. After all, the Hungarian migration policy’s main and general goal remained the control by all means, in brief that the migration flow should be controlled.