Európai közjog az integrációs paradigma változásának fényében

Abstract

Az integrációs paradigma változásának és annak következményeinek vizsgálata időszerűnek tűnik napjaink Európájában, különösen a Brexit által felvetett közjogi kérdések fényében. A 2016. június 23. napján tartott brit referendum és annak eredménye fordulópontot jelent mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság történetében. A tagállami kilépés népszavazás általi elhatározása felvet több jogi és nem jogi (így többek között gazdasági, politikai) kérdést is, amelyek közül ezen tanulmány keretei között az integrációs szemlélet közjogtörténeti vonatkozásaira fókuszálok. A tanulmány célja, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom elemzésével átfogó képet adjon az európai integráció tendenciáiról, és azok lehetséges alakulásáról. A bemutatott folyamatok és következményeik hatással lehetnek hazánk helyzetére az Európai Unióban, ezért az integráció várható irányait összegző konklúzió alappal szolgálhat későbbi elemzésekhez is.

The analysis of the changes of the integration paradigm seems timely in Europe nowadays. Especially so, due to the public law issues raised by the so-called Brexit. The Brexit-referenda held on 23 June 2016 brought a turning point both in the life of the United Kingdom and of the European Union. The British electorate decided to withdraw from the European integration; this decision raises many legal and non-legal (economic, political, etc.) questions. In this article, I focus on the public law issues affected by the Brexit, as a consequence of the changes of the integration paradigm. The article aims to analyse the available literature, and by this to provide a picture of the possible trends and tendencies of the integration. The processes and their consequences may affect the situation and role of Hungary in the European Union. Thus the results may provide a completion to further analysis.