A szovjet büntetőjog-tudománynak a magyar büntetőjogra gyakorolt hatása 1945 után - különös tekintettel az anyagi és eljárási jogban megjelenő alapelvekre és az ennek nyomán elfogadott jogszabályokra

Abstract

A tanulmány a magyar büntetőjog szovjet mintára történő átalakításával foglalkozik, amelynek két nagy vetületét fontos kiemelni: elsőként meg kell vizsgálni a büntetőpolitikai célkitűzéseket, amelyek alapján a jogalkotó teljesen más tartalommal töltötte fel a klasszikus büntetőjogi alapelveket, másrészt pedig, hogy ennek az átalakulásnak a nyomán milyen új jogszabályokat fogadtak el. E téma bemutatására a kor magyar és szovjet jogirodalma, a különböző jogi szakfolyóiratokban közölt büntetőjogi publikációk, valamint a rendszerváltás után az e témát feldolgozó szerzők művei adnak iránymutatást. A cikk tehát egy összefoglalót kíván adni e korszak jogfejlődési tendenciájáról, rámutatva arra, hogy a büntetőjog milyen szerepet játszott a kommunista diktatúra kiépítésében, amelyre hivatalosan 1949-ben, a szovjet típusú alkotmány elfogadásával került sor.

The study deals with the conversion of the Hungarian Criminal Law which was suitable for the Soviet sample. It is very important to emphasise two aspects of this topic: firstly, the objects of the criminal policy, on the basis of which the criminal principles were filled with completely different contents, and secondly, due to this transformation what kind of law has been adopted. This topic has been presented in the earlier Hungarian and Soviet legal literature, criminal law publications which were published in the various legal professional magazines, as well as in the works of authors who processed this theme after the Regime Change. The article would give an overall of this legal development pointing out what functions of the Criminal Law were fulfilled during the building of the Communist Dictatorship. This development ended in 1949, when the Soviet Constitution was accepted.