Szabálytalanságok az Európai Unió kohéziós politikájában – magyar tapasztalatok és tanulságok
Absztrakt :
Az EU-források felhasználása összetett folyamat; a tagállamoknak számos EU-s és hazai szabályoknak kell megfelelni és a nem megfelelő végrehajtás szabálytalanságot jelent. A releváns előírásoknak való megfelelés mellett az EU általános költségvetési elveinek, így különösen a hatékony és felelős pénzgazdálkodás elvének kiemelt figyelmet kell szentelni, és a nemzeti költségvetési szabályokat is be kell tartani. A tanulmány a szabálytalansággal kapcsolatos magyar jogi és intézményrendszer kialakításának, működésének hatékonyságát vizsgálja a magyar gyakorlatban előforduló különböző típusú szabálytalanságok kezelésének bemutatásával. A kutatás a hazai végrehajtás vizsgálatánál elemezi a szabálytalanságkezelés EU-szintű gyakorlatát is, bemutatva az ellenőrzések jogbizonytalanságot erősítő elemeit is. Kiemelten hangsúlyos vizsgálati elem a szabályozási inkonzisztenciák és azok jelentőségének bemutatása, amelyet véleményem szerint hatékonyan kellene kezelni. A magyar kohéziós politikai intézményrendszer számos változáson ment keresztül, azonban a jelenlegi végrehajtási rendszer működését nem segítik a nehezen érthető szabályok és a következetlen bírósági és jogalkalmazási jogértelmezés.
A kohéziós politikai feltételek (kondicionalitások) – úgymint makrogazdasági és ex-ante feltételrendszer, megszakítás/felfüggesztések rendszere – alkalmazása folyamatosan erősödött az elmúlt időszakban. (Nyikos, 2014) A 2021–27 programozási időszakra vonatkozó bizottsági szabályjavaslat egy újabbat is javasol, az úgynevezett jogállamisági feltételt, (COM[2018] 324 final) azonban politikai és szakmai1 viták
kezdődtek a javaslat és annak alkalmazásának áttekinthetőségéről és objektivitásáról,
úgy is, hogy a kohéziós politikában az intézményrendszer (benne a szabálytalanságkezelésben
a bíróságok) megfelelő és szabályszerű működése mindig alapfeltétele
volt a források felhasználásának.
Using European Union funds involves a complex process; Member States must adhere
to the wide-ranging EU and domestic legislation, non-compliance can lead to irregularities.
In addition to the accordance with the letter of the law, the general EU budgetary
principles, sound financial management, in particular, must also be given full
consideration. The paper essentially focuses on the development and effectiveness of
the legal-institutional system related to irregularities, while the approach Hungary
has adopted to handle the various types of irregularities is discussed, too. The research
also assesses how irregularities are dealt with at the EU level and explains the
contribution of EU audits to legal uncertainties. Particular attention is placed on the
regulatory controversies implementing entities have long struggled with and the author
provides commentary on the effective handling of these issues. It is a fact that
the Hungarian institutional system (Nyikos, 2012) was not fully-equipped to detect
irregularities at the start. Although improvements have been made and recognised
since then, the current system still suffers from unclear rules and inconsistent judicial
interpretations. The use of conditionalities in cohesion policy has been significantly extended lately
using macroeconomic conditionality, ex-ante conditionalities and infringement conditionality.
(Nyikos, 2014) In the legislative proposals on the 2021–27 financial
period, the European Commission proposes a new one, most notably: the so called
rule of law conditionality (COM[2018] 324 final); however, a lot of political discussions
concentrate on the clarity and objectivity of it, even though cohesion policy conditionalities
have always contained the obligation of the proper functioning of the
institutions – including the courts.