Agrárpolitika, agrárigazgatás

Abstract

Az agrárjog fogalmának dogmatikai megalapozottsága tekintetében a legáltalánosabb fogalomként, az agrárpolitikai célkitűzések megvalósítására létrejött jogszabályok összességét értjük. A fogalomból kitűnik, hogy a jogra az agrár-viszonyok területén, mint eszközre tekint (instrumentális szemlélet). Az agrárjog az agrárpolitika végrehajtásának eszköze. A jogi szabályozás alapja tehát egy jogon túlmutató tényező (agrárpolitika), amelynek figyelembevétele elengedhetetlen a joganyag elsajátítása tekintetében. Az agrárjog agrárpolitikához kötése, az Európai Unióhoz való csatlakozás alapján indokolja ezt a szemléletet, ugyanis hazánk csatlakozásával a mezőgazdaságra vonatkozó kötelező érvényű normák jelentős száma a közös döntéshozatal szintjén születik. Az Európai Unión belül pedig túlnyomó részt a Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között alakítják ki az agrár-szabályokat. Hangsúlyozni kell mind-eközben azt, hogy ez nem jelenti a nemzeti szabályozás teljes felszámolását. Ahhoz azonban, hogy az agrár-joganyagot értelmezzük jogon kívüli tényezőket (közgazdasági, szociológiai, környezetvédelmi stb.) is figyelembe kell venni.