Helyi gazdaságfejlesztés - szakanyag (2. pillér)

Abstract

A helyi gazdaságfejlesztés különböző aspektusainak, nevezetesen a foglalkoztatás bővítésének, a helyi vállalkozások fejlesztésének elemzésével a helyi és az általános foglalkoztatáspolitikát, valamint a társadalmi (területi) tervezést kívántuk szolgálni. Gazdasági, társadalmi és kulturális szempontokból nagyon eltérő települések adták meg a lehetőséget arra, hogy a társadalmi fejlődésben gyökerező egyedi sajátosságok feltárásán, és a tipizáláson túl, a kiválasztott települések összevont elemzésével, nagy körültekintéssel általánosítható következtetéseket vonhassunk le. A 77 településen változatos módszertannal, a holisztikus szemlélet követelményeinek megfelelően végeztük a terepmunkát. Az összevonás és az összehasonlíthatóság érdekében egységes módszertan alapján megvalósított, a helyi lakosság részvételére épülő workshopok keretében dolgoztunk. Egységes struktúrára alapozva kérdeztük ki a helyi meghatározó személyiségeket, értékes kvalitatív információkat nyerve ezzel. Az információszerzés további eszközét pedig a terepbejárásaink során nyert megfigyelések, tapasztalatok és benyomások szisztematikus gazdaságföldrajzi szemléletű leírásai adták. A projekt egy szűk részterületeként ez a tanulmány paternalizmusnak a helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét mutatja be. A 77 magyarországi mintaterületen, a helyi prominens személyek interjúira alapozott kvalitatív vizsgálat alapján bemutatjuk a helyi gazdaságfejlesztésben a paternalizmus különböző megjelenési formáit. Többek között azt vizsgáltuk, hogy ez mennyiben segíti vagy éppen akadályozza a helyi gazdaság fejlesztését. Elméleti alapként a vidéki települések Flynn és Lowe-féle (1994) kategorizálását tekinthetjük. A kategóriák, ideáltípusok közül négy tűnik felhasználhatónak a jelenlegi magyarországi viszonyok között: a paternalista vidék és az államtól függő vidék, a megőrzött vidék és a konfliktusokkal terhelt vidék.