Shadow-Coaching az emberi erőforrás gazdálkodásban

Abstract

A coaching fókuszában a munkáját végző ember szakmai önismeretének és szakmai személyiségének fejlesztése áll. Elsősorban felső vezetők, kulcsemberek kapják, hogy jókból még jobbak legyenek, hogy a fejlődésük által a szervezetük eredményesebb legyen. Magyarországon a coaching a versenyszférában több évtizede jelen van, az állami és nonprofit területen is, ugyan lassan, de folyamatosan növekszik ismertsége és elfogadottsága, hiszen menedzser feladatokat ebben a szférában is el kell látniuk a vezetőknek. A vezetőkkel szemben támasztott elvárások növekedése, a nehéz vezetői helyzetekben a megtorpanások, az elakadások, a hierarchiában a vezetői magányosság foka, a kiégés veszélye, de a sikerek, erősségek számbavétele és a belőlük való építkezés nem üzletág specifikus jelenségek. Így a coaching megközelítés, módszertan sem üzletág specifikus. A „Shadow coaching az emberi erőforrás gazdálkodásban” kurzusnak kettős célja van.  Az egyik, hogy a közszolgálati emberi erőforrás gazdálkodási szakemberek saját élményen keresztül, esetfeldolgozások során tapasztalják meg a coaching működési mechanizmusát.  A másik célja, hogy ismerjék meg a coaching elméletét, technikáit, módszertanát, hogy rendelkezzenek azzal a szemlélettel és tudással, amivel felismerik a coaching terepét és lehetséges célcsoportját, hogy képesek legyenek majd saját szervezetükbe beilleszteni. A kurzus végére a résztvevők képesek lesznek arra, hogy definiálják saját feladatukat a teljes folyamatban a coaching szükségességének felismerésétől, a leendő coaching partner, vezető megszólításán, a coach kiválasztásán keresztül a szervezetben való elfogadtatásig és emberi erőforrás gazdálkodási szakemberként alkalmazni is tudjanak coach technikákat. A modern vezetéselméletek megjelenése, a vezetői szemléletváltás, valamint az, hogy a coachingnak kimutatható gazdasági eredménye van az ideális vezetői kompetenciák megszerzésében (például: az érzelmi intelligencia fejlesztésében), nagyban segítették a coaching térhódítását. A kimagaslóan teljesítő vezető magas érzelmi intelligenciával rendelkezik: van szakmai önismerete, önkontrollja, képes az önmotivációra és mások motiválására, vezetői empátiája, szociális készségei (kommunikációs és konfliktuskezelési készsége) fejlett. Azonban ezeket ritkán tanulja meg egyetemi keretek között, az egyetem elsősorban a szakmára készíti fel. Érzelmi intelligenciáját már munkahelyi keretek között kell fejlesztenie.