Közszolgálati életpályák (emberi erőforrás áramlás)

Abstract

Napjainkra a környezeti változások gyorsasága és átfogó jellege a közszférában is megköveteli azt a természetes tendenciát, hogy a szervezetekben felkészült szakemberek (vezetők és beosztotti állomány) tevékenykedjen. Ennek megfelelően hangsúlyos kérdéssé válik a felvételi, a fejlesztési és karriermenedzselési rendszerek kialakítása és működtetése. Mára az emberi erőforrással való „gazdálkodást” egyértelműen az emberi erőforrással való „törődés” váltotta fel. Ennek szellemében a közszolgálati szervezeti kultúra egyik pillére kell, hogy legyen a beosztotti állománnyal való tudatos és tervszerű foglalkozás. Ennek tükrében a felsővezetők és az emberi erőforrással gazdálkodó vezetők egyre tudatosabban kell, hogy tervezzék és irányítsák az emberi erőforrás szervezeten belüli áramlását.1 A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program2 által életre hívott új közszolgálati életpálya modell a stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás menedzsment folyamatában komplex rendszert alkot, amelyben az egyes elemek szervesen illeszkednek egymáshoz. A modell egésze közjogi szabályozáson nyugszik,3 és fontos a teljes rendszer irányításának kérdése is. Ez a jegyzet az emberi erőforrás - áramlás egységes folyamatszemlélete kapcsán a szervezetbe való bekerüléstől a szervezetben történő mozgásokon át, egészen a kikerülési politikáig foglalkozik a menedzsment folyamatokkal. A stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás közszolgálati rendszermodellje ide tartozó elemeit foglalja össze, és mutatja be annak jellemzőit a hazai közszolgálati gyakorlatban. Az olvasó az anyag áttanulmányozásával: - megismeri az emberi erőforrás áramlás fogalmát és céljait, a közszolgálati életpálya modell alapjait, definíciós megközelítéseit; - átlátja a személyzetpolitika jelentőségét a hazai közszolgálati gyakorlatban, - megérti, hogy az egyes emberi erőforrás-áramlási modellek miként hatnak a szervezeti startégiára és gyakorlatra; - képet kap a jelenlegi közszolgálati emberi erőforrás-áramlási tendenciákról és a jellemző problémákról, világosan látja a jövőbeli fejlődés irányait;