Személy- és vagyonvédelem
Absztrakt :
Az első fejezet rövid áttekinti a magánbiztonság alapvető kérdéseit, arról a társadalmi és jogi környezetről, amely meghatározza a polgári biztonsági tevékenységet, a nem állami eszközökkel teljesített vagyonvédelmi szolgáltatás döntő tényezőit. Majd bemutatja a legfontosabb jogforrásokat, amelynek segítségével vázolható a vagyonvédelmi szolgáltatások jogi megalapozása. Magyarország Alaptörvénye többek között a következőket deklarálja.
A jegyzet második fejezete a magánbiztonsági ágazati közelítéssel, a civil biztonság szempontjainak figyelembevételével, a szolgáltatás keretén belül végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenység tekintetében foglalkozik a létesítményekkel.
A harmadik fejezet a pénz- és értékszállítás tárgyalja ki.
A negyedik fejezet a parkolás ellenőrzéséről ír.
Az ötödik fejezetben a rendezvénybiztosításról olvashatunk.
A hatodik fejezet rövid áttekintés keretében bemutatásra keríti azok a fogalmak és meghatározások, amelyek alapján értelmezhetőek lesznek a helyszínhez köthető egyes személy- és vagyonőri feladatok. Felsorolásra kerülnek azok az alapelvek, amelyek meghatározzák a helyszínbiztosítás, a helyszíni tevékenység normáit, követendő támpontokat szolgáltatnak a konkrét munka során. Kifejtésre kerülnek a tárgy- és személyleírás kérdései, valamint a felismerésre bemutatás egyes taktikai lehetőségei.
A biztonsági szakterület egyik alapvetése a rendkívüli események definiálása, a kapcsolódó intézkedések komplex tervezettsége, egyben az azonnali döntések, a vonatkozó tervezett eljárások bevezetésének meghatározó tényezője, amiről a hetedik fejezetben olvashatunk.
A nyolcadik fejezetben a kényszerítő eszközök alkalmazásáról olvashatunk.
A mindennapi élet menetében gyakran előfordul, hogy valaki hirtelen megbetegszik, balesetet szenved, és kisebb vagy nagyobb mértékben magatehetetlenné válik. Ahhoz, hogy állapota, helyzete tovább ne romoljon, elsősegélynyújtásra van szüksége, amiben a kilencedik fejezetben olvashatunk.
A tizedik fejezet a létesítmények biztonságáról, a folyamatos működés zavartalanságáról szól.
A tizenegyedik fejezet a stressz- és konfliktuskezelésről szól, míg az utolsó fejezet a magánnyomozásra vonatkozó legfontosabb jogi rendelkezéseket mutatja be és értelmezi.