Stratégiák a közigazgatásban

Abstract

A politika és a magánszektor között egyre élénkülő kapcsolatoknak köszönhetően, illetve a modern államot érő kihívásokra válaszul, a XX. század végére a stratégiai szemlélet elérte a közszektort is, elsősorban a nonprofit szféra szervezeteit, majd a közigazgatást, államigazgatást is. Egyes államokban léteznek a stratégiai tervezés módszertanát rögzítő törvények. Magyarországgal szemben az elmúlt évtizedben az EU részéről merült fel a konkrétumokat tartalmazó, átlátható és számon kérhető kormányzati stratégiai tervek iránti igény. A magyar államnak ebből kifolyólag voltak és vannak országos szintű (NFT, ÚMFT, Új Széchenyi Terv) és ágazati (például környezetvédelmi, informatikai-, fenntartható fejlődési-, turizmus-fejlesztési vagy korrupció-elleni) stratégiái. Ezek a stratégiák különböző időszakokban, egységes módszertan híján különböző formában és eltérő mélységben és tartalommal készültek, és a megvalósításuk nyomon követésére és értékelésére sem készült egységes szempontrendszer.