Alapjogok és alapvető kötelességek fogalma, értelmezése

Abstract

Az Alaptörvény alapjogi fejezete a „Szabadság és felelősség” címet viseli. Az Alaptörvény a korábbi Alkotmányhoz képest megváltoztatta a szabadságjogok szerkezeti elhelyezkedését, a jogokat – hangsúlyozva azok fontosságát – az Alaptörvény elején találhatjuk. Ezáltal formájában igazodik a modern alkotmányokhoz. Változást – az Alkotmányhoz képest – abban találhatunk, hogy a jogok szubjektív oldalának védelme mellett az egyes jogok érvényesüléséhez szükséges állami kötelezettségek körében többletet fogalmaz meg. Így pl. magasra teszi a mércét az Alaptörvény akkor, amikor a munkához és a foglalkozáshoz való jog kapcsán rögzíti, hogy Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Az Alaptörvény az Alkotmányhoz képest identitásváltást eredményezett az egyén közösségben betöltött szerepe, az egyének magukkal és a közösséggel szembeni felelőssége tekintetében is. A Nemzeti hitvallás rögzíti, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, illetve kimondja, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. A Nemzeti hitvallás fejezetben találhatjuk annak deklarációját is, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. A szabadságjogi fejezet nyitószabálya az ember alapvető egyéni jogai mellett a közösségi jogokról is szól, amikor kimondja, hogy Magyarország elismeri az emberalapvető egyéni és közösségi jogait. Azok az alkotmányi megfogalmazások tehát, amelyek az egyén „természetes”, „veleszületett” és „elidegeníthetetlen” jogairól szólnak, nem egy izolált környezetben élő individuum jogait fogalmazzák meg, hanem a közösségben élő egyén közösséghez való viszonyában nyernek értelmet. Az Alaptörvény – a fentieken túl – változást hozott a szociális jogok deklarálásának módja vonatkozásában. Míg az Alkotmányban jogként nyert megfogalmazást a szociális biztonság és a megélhetéshez szükséges ellátás, addig az Alaptörvényben államcélként, azaz olyan célként, amelynek elérésére az állam törekszik.