Közigazgatási szervek működési folyamatai

Abstract

Tananyagunk elején kezdjük két alapvető kérdéssel: mik tekinthetők a közigazgatási szervek működési folyamatainak és miért indokolt ezekkel foglalkozni? Először ezekre keresünk választ, majd néhány bevezető gondolat után bemutatjuk témakörünk legfontosabb alapfogalmait, definícióit és felvázoljuk a következő részek gondolatmenetét, főbb vállalásait. A közigazgatási szervek – hasonlóan más közszolgálati, profitorientált vagy nonprofit szervezetekhez – működési folyamataik révén látják el feladataikat, így pl. hatósági eljárások lebonyolítását, koordinációt vagy éppen vagyon, illetve alapkezelést. E közigazgatási feladatok jellemzően több, egymáshoz kapcsolódó tevékenység láncolataként valósulnak meg. Még a legegyszerűbbnek tűnő hatósági eljárási döntéshez is kapcsolódnak különböző iratkezelési, szignálási, kiadmányozási tevékenységek. Nem csupán az érdemi döntés, hanem mindezek a tevékenységek együttesen szükségesek ahhoz, hogy az állampolgár a hivataltól végül megkapja a kívánt engedélyt, állásfoglalást vagy éppen egy adott nyilvántartásba vételi bejegyzést. Annak érdekében, hogy képesek legyünk a közigazgatási szervek működési folyamatait megfelelő módon vizsgálni, működtetni és fejleszteni, kiindulópontként stabil módszertani alapokra van szükség. Természetesen önmagában ez sem elegendő a sikerhez, pl. a közigazgatás rendszerének ismerete, az elmélet és gyakorlat megfelelő ötvözése szintén szükséges. A következőkben tehát a tárgykör kulcsfogalmait definiáljuk, a folyamatorientált szemlélet alapvető kategóriáit, a folyamatmenedzsment koncepcióját tekintjük át.