A jogalkotásról, jogszabályszerkesztésről

Abstract

Az ember társas lény, társas kapcsolatai pedig elképzelhetetlenek, működésképtelenek lennének az együttélésre vonatkozó rendezőelvek, normák nélkül. Ezek a normák határozták, határozzák meg ugyanis, hogy mit szabad vagy mit tilos cselekedni, lényegében tehát biztosítják az együttélés feltételeit, megelőzik vagy rendezik a konfliktusokat. A normák a történelem során változatos formában jelentek meg, kezdetben a különböző szokások, hagyományok képében. A társadalmi normákon belül a szokásoktól, hagyományoktól – bár rendeltetésük, céljuk egy – meg kell különböztetnünk a jogi normát, a jogszabályokat. A normák egyes típusai között az eltérés elsősorban keletkezésük módjára vezethető vissza. Míg a hagyományok, szokások a társadalmi megegyezés következményei, tehát az együtt élők konszenzusa hozza létre azokat, a jogi normát a társadalom kisebb csoportja, vagy épp egyszemélyes vezetője alkotta, alkotja, és már magának a jogi normának a megalkotása is szabályozott folyamat.