Állami vagyonjog - civilisztika

Abstract

Jelen tananyag – amely szerves egységet alkot „A vagyongazdálkodás szervezeti kérdései”, valamint az „A vagyongazdálkodás jogi keretei” c. tananyagokkal – bemutatja a Magyarország Alaptörvényének 38. cikkében körvonalazott nemzeti vagyon (más közkeletű elnevezéssel a közvagyon) köréből az állami vagyon szerkezetét, összetételét, a főbb kincstári vagyonelemeket, úm. a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyontárgyakat (forgalomképtelen nemzeti vagyon), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősülő vagyontárgyakat (ugyancsak forgalomképtelen nemzeti vagyon), illetve a korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon körébe sorolandó vagyontárgyakat. Mindehhez kapcsolódva a tananyag – a civilisztikai alapokra felépítve – részletesen bemutatja a kincstári vagyon (államháztartási vagyon) körébe tartozó állami tulajdoni tárgyakra érvényes tulajdonjogi (rendelkezési jogi) korlátozásokat, a korlátozások szintjeit a feltételhez (pl. valamely állami szerv előzetes hozzájárulásához, jóváhagyásához) kötött rendelkezési korláttól a rendelkezési jogot (különösképpen az elidegenítési jogot és a megterhelési jogot) teljes mértékben kizáró korlátig, azaz a kategorikus tiltásig, továbbá a korlátozás fennálltának ellenére megkötött polgári jogügyletek jogkövetkezményeit. Ezt követően kerül tárgyalásra a vagyongazdálkodás kulcsszereplőjének tekinthető ún. tulajdonosi joggyakorló helye és szerepe az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásban, ismertetve a tulajdonosi joggyakorló vagyongazdálkodással összefüggő főbb jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a vagyongazdálkodás alapdöntésére, a vagyonkezelő, illetőleg a vagyonhasznosító kiválasztására.