Jogállam és jogalkotás
Absztrakt :
A jogállamiság konkrét alkotmányossági mércét jelent, normatív tartalommal bír, azaz adott esetben alkotmánybírósági döntés közvetlen hivatkozási alapja lehet.
A jogállamiság hagyományosan formai és tartalmi megközelítésből is értelmezhető. A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. A magatartási szabályokat tehát elsődlegesen a jog határozza meg.
Az állam sem csupán alkotója, hanem „alávetettje” is a jognak: a jog alapján kell, hogy működjön, a jogi szabályok betartásával. A formális jogállam ezen követelményére az Alkotmány több döntést is épített. A jogi keretek tiszteletben tartásának követelménye nemcsak az alkotmányos szabályok betartására vonatkozik, hanem az Alaptörvény alatti szinten is meghatározza az állam és a jog kapcsolatát. Az állam köteles betartani törvényeit és egyéb jogszabályait. A közhatalmi erejével ezeket megváltoztathatja, de hatályuk alatt „az előre meghatározottakhoz” kötve van. A jogállamiság megközelítéséből következik tehát, hogy a jog nem csupán eszköz az állami, jogalkotói (szubjektív) akarat megvalósítására, hanem saját törvényszerűségek alapján működő önálló entitás.