Államháztartási kontroll
Absztrakt :
A közpénzek felhasználóit a közösség évszázadok, sőt évezredek óta ellenőrzi. Szabályok és kontrollok nélkül nincs hatékony működés, sem piaci, sem pedig állami szinten. A társadalmi intézményekre nem mint az egyéni döntéseket gúzsba kötő korlátokra, vagy a gazdasági fejlődést ellehetetlenítő akadályokra kell tekinteni, hanem mint olyan adottságokra, amelyek megfelelő kezelésük esetén képesek a jólét növelésére. Különösen igaz ez az ellenőrzésre, amely biztosítja, hogy a közpénzt szabályosan, hatékonyan, eredményesen és a közösen meghatározott céloknak megfelelően költsék el.
A sikeres állami működés alapja a jól megfogalmazott és betartatott „játékszabály”, a megfelelően kialakított intézményi környezet. A szabályokat azonban nem csak ki kell alakítani és le kell írni, hanem be is kell tartatni. Ezt biztosítja az ellenőrzés, ami teljesíti a gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítő intézményekkel szembeni alapvető elvárásokat: csökkenti a bizonytalanságot, kiegyenlíti az információs aszimmetriát és tompítja az externális hatásokat.
Az államháztartási és közpénzügyi ellenőrzés rendszere egyszerre stabilizáló és legitimáló intézmény. A stabilizációs intézmények a gazdasági aktivitás számára megfelelő környezetet biztosításáért felelnek, márpedig pontos elszámolások nélkül nincs stabilitás. A legitimációt biztosító intézmények a piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen társadalmi stabilitást garantálják, és az ellenőrzés végső soron annak biztosítéka, hogy szabályosan, hatékonyan, eredményesen és az elvárható gondossággal költsék el az adófizetők pénzét, ami a politikai és társadalmi stabilitás és legitimáció alapja.