Állami szervek felépítésének alkotmányos alapjai, állami szervek rendszere, jellegük és egymáshoz való viszonyuk

Abstract

A 2011. évi Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban, valamint a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben - kiemelt hangsúlyt kap az infokommunikációs technológiák közigazgatási használata, az e-közigazgatás vívmányainak elterjesztése, az ügyfélbarát közigazgatási rend, valamint a szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén egyre képzettebbé váló köztisztviselői, kormánytisztviselői kar kialakítása. Ugyanakkor a közszolgálati képzés, továbbképzés és átképzés területén is fontos, hogy modern, költséghatékony, és munkaidő-kímélő módon valósuljanak meg a képzések, azokat megfelelő infokommunikációs háttér és módszertan támogassa. Jelen projektben az elektronikus tanulási kultúra kialakítása, az e-tananyagfejlesztés állandó szakmai és intézményi bázisának kiépítése történik. Az új továbbképzési rendszer kialakításának célja az általános közszolgálati képzési tartalmak és a speciális szakmai képzési tartalmak harmonizációja. A közszolgálati tisztviselő életpályáját támogató továbbképzési rendszer fejlesztése céljából fel kell mérni a célcsoportok igényeit, és össze kell hangolni a közszolgálati felsőoktatási és továbbképzési programok képzési kínálatát. A jelenlegi igények alapján és a közigazgatási jövőkép elérésének követelményei mentén, jelenlegi hiányosságokat is felszámolandó kell megújítani a képzések tartalmát, valamint az oktatás-képzés módszertanát. A közszolgálati továbbképzés módszertani megújításának főbb irányvonalai: · moduláris rendszerű, kompetencia-centrikus tananyagok fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az egyéni, illetve kombinatív tanulási utakat. Ehhez szükséges programok, módszerek és tananyagok át- és kidolgozása; · a célcsoportok igényfelméréséből nyert információk alapján, tudásszintek szerint differenciálva távoktatási rendszerek és programok - blended learning és e-learning programok - valamint ezekhez kapcsolódó szimulációs tananyagok fejlesztése. A távoktatási formában a szimulációs képzések célja a gyakorlati tapasztalatot biztosítása. A képzési forma jellege biztosítja, hogy a résztvevők úgy sajátítsák el és gyakorolják be az alapvető, elméletben tanult ismereteket, hogy azt a valóság gyakorlatában képesek legyenek alkalmazni. Egy államot alkotmányosnak a szó formális és tartalmi értelmében is nevezhetünk, ám a kettő között nagy különbség van. Formális értelemben alkotmányos lehet egy állam, ha van egy olyan törvénye, amelyet alkotmánynak (vagy hasonlónak) neveznek, amelyből megismerhető az állam szervezetrendszere. E megközelítésből azonban az állam működéséről még keveset tudunk meg. Többet árul el számunkra a tartalmi megközelítés. Utóbbi értelemben ugyanis csak akkor nevezünk egy államot alkotmányosnak, ha államberendezkedése meghatározott tartalmi jellemzőket valósít meg, illetve bizonyos morális, politikai és jogi követelményeknek eleget tesz. Az alkotmányosságot tehát jól körülírható követelmények megvalósítása eredményezi, amelyek azért vannak, hogy az alkotmány rendelkezései valóban érvényesüljenek is, ne csak „ünnepélyesen deklarált tételek” maradjanak, továbbá az alkotmány élő legyen, ne fiktív, „nem realizált” alkotmány.