Vezetői kommunikáció

Abstract

A kommunikáció egy szervezet „éltető ereje” (Klein-Klein, 2012) és ebben a vezető szerepe meghatározó. A közigazgatási vezető számára a mozgástér meglehetősen korlátozott, hiszen a munkavégzéshez szükséges kommunikáció túlnyomórészét szolgálati utat követő, hivatalos, írásbeli közlésekből áll és az információáramlás útját szigorú alá- és fölérendeltségek szabályozzák. Ennek ellenére, az alkalmazottak egy bürokratikus szervezet vezetőjével szemben ugyanazokat az elvárásokat fogalmazzák meg, mint a versenyszférában: legyen képes megértetni és elfogadtatni velük szerepüket a munkavégzés folyamatában, tudja őket motiválni, pozitív eredmények elérésére ösztönözni; legyen nyitott a párbeszédre és jártas konfliktusok szakszerű felszínre hozásában és elrendezésében (Borgulya és Somogyvári, 2009); tárgyalások, nyilvános szereplések alkalmával legyen képes hatékonyan képviselni a szervezetet. A Közigazgatási Vezetőképző Akadémia „Hatékony vezetés” modulja, „Vezetés és kommunikáció” témacsoportja olyan szervezeti és személyes kommunikációs készségeket, kompetenciákat kíván fejleszteni, amelyek nélkülözhetetlenek egy modern közigazgatási vezető számára. A fejlesztés tréningek formájában történik, melyekhez egy-egy háttéranyag társul. Az alábbi tananyag célja, hogy az egyes témákat elhelyezze egy tágabb kontextusban, ugyanakkor átfogó képet nyújtson róluk a program résztvevői számára egy jól követhető útvonal mentén. A szerző a témacsoport egyes elemeit (Szervezeti kommunikáció, Új média, Retorika, Hatékony előadás- és prezentációs technikák, Tárgyalások tervezése és tárgyalástechnika, Médiaszereplés) két fő fejezetben, a szervezeti és a személyes kommunikációs készségek fejlesztésének keretén belül tárgyalja. Az egyes témák tárgyalásakor a szerző törekedett az arányosságra; ezzel együtt, kitüntetett figyelem jutott a „Szervezeti kommunikáció” egyik alfejezetére, az „Intern kommunikáció”, és azon belül a „Vezetői kommunikáció” részre. E döntést egyrészt maga a témacsoport elnevezése indokolta, valamint az a tény, hogy az egyes tréningekhez kapcsolódó háttéranyagokban – a témák jellegénél fogva teljesen érthetően – épp ez a téma maradt kissé alul reprezentált; ezt hivatott kompenzálni az alaptananyag.